KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ginger Rogers (1911-1995)

Molnár Gál Péter

Becsvágyó gyors-gépírónő mamája Texasban benevezte egy charleston-versenyre. Megnyerte a négyhetes kabarészerződéssel járó első díjat. Ekkor tizenöt éves. A mama az első producere. Tőle tanul táncolni, viselkedni, nyomulni. Mamája harmadik férjétől kapja a Rogers nevet. Alapjában Virginia Katherine McNath-nak hívták.

1924-ben vaudeville-szerződést kap. Jack Pepper partnerével tánckettőst alakítanak. Feleségül megy Culpepperhez. Továbbá Lew Ayres (az első Dr. Kildare-sorozat főszereplője), Jack Briggs, Jacques Bergerac és William Marshallhoz. Öt férj.

Debü a Broadway-n: Teljes sebesség (1929). Siker Gershwin Girl Crazyjének Mollie szerepében (1930). Húsz évig nem lép színpadra – 1951-ben egy Ziegfeld-revüben visszatér –, közben eljátszik több mint 80 filmszerepet. A Broadway-ról Hollywoodba utaztában természetes barnából kiszőkül. Busby Berkeley megcsiszolja a nyers gyémántot: előkínozza belőle az eleganciát, könnyedséget, humorérzéket, előkelő kacérságot, táncban megjelenő életörömöt. Kilenc filmben Fred Astaire sikertársa. Filmtörténeti-tánctörténeti álompár. Az egyetlen, akit Astaire nem tud letáncolni. 1940-ben Oscart kap a Kitty Foyle címszerepéért. Drámai szerepért. Zene és tánc, valamint Astaire nélkül.

Szívet facsaró fotográfiája bejárta a világsajtót: a nádszálderekú, elegáns szőkeség estélyi ruhában, mint két összetolt hangversenyzongora vagy vég tafotával leborított hűtőláda. Ormótlan elefántnyira hízottan. Sárgára pingált hajjal. Szeme mindössze csíknyi, pupilláját behízta a háj, arcát cipónyivá torzította a mértéktelen szeszélvezet.

80-as éveinek derekán elhunyt erősen megvastagodott derékkal a filmtörténet legvidámabb lánya, a mozitörténelem fürgelábú táncosnője, a legtemperamentumosabb kamera előtti lény. Sirathatta elillant leányságát, italba fojthatta bánatát a vissza nem térő tavalyi hó miatt. Halhatatlan marad nercben, báli ruhában. Nagypolgári oszlopcsarnokokban is kedves maradt, akár egy midinette.

Ginger követte Fredet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1025