KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/június
KRÓNIKA
• Csantavéri Júlia: Ferreri halott

• Csejdy András: Egyedül nem egy Lost Highway – Útvesztőben
• Horváth Antal Balázs: Végtelen rosszullét David Lynch-portré
• Báron György: Az örökös háború korában Brigantik – VII. fejezet
• Schubert Gusztáv: Szépen égnek? Délszláv harcművészet
• Bakács Tibor Settenkedő: Utolérni Joszelianit Portrévázlat
• Kemény István: Hogy állunk a Gonosszal? Német filmek
• Landesz Tamás: A valódi humor fekete Beszélgetés George Táborival
LENGYEL FILM
• Pályi András: Másról, másnak, máshonnan Lengyel filmtavasz
• Bori Erzsébet: Nagyok a kispályán Dokumentumfilm: Kieslowski és a többiek
• Kovács István: Mozgóképrombolás Beszélgetés Jerzy Wójcikkal
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Krumplibogár és telehold Független Film- és Videófesztivál
• Bihari Ágnes: Távol Afrikától Beszélgetés El Eini Sonjával
• Muhi Klára: Nosztalgiaműhely, kevés illúzióval Beszélgetés Surányi Andrással és Vészi Jánossal
• Sós B. Péter: Pénzszerzők vagy szerzőtársak? Magyar producerek

• Bikácsy Gergely: Don Bábu és Szenyorita Ordas Egy regény Buñuelig
• Kovács Ilona: Casanova papagája A titokzatos tárgy
• Tillmann József A.: A kartéziánus bazilika Mozi-hatalom
• Almási Miklós: Égi háborúk Szatellit-Monopoly
KRITIKA
• Nádori Péter: Idegen Lucifer Gyilkos kedv
• Schubert Gusztáv: Mennyei békétlenség Az Út
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Mennyei teremtmények
• Simó György: Államérdek
• Hegyi Gyula: Két túsz között
• Tóth András György: Halálos tézis
• Hirsch Tibor: Sorvadj el!
• Ardai Zoltán: A nagy dobás
• Nevelős Zoltán: Balhé Bronxban
• Hungler Tímea: Esthajnalcsillag
• Tamás Amaryllis: Zűrangyalok
• Békés Pál: Egy igaz amerikai
• Takács Ferenc: Változások kora

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Pirx kalandjai

Sepsi László

Magyar tévéfilm-sorozat, 1973. Rendezte: Rajnai András. Szereplők: Papp János, Sunyovszky Szilvia, Bálint András. Forgalmazó: MTV. 5x55 perc.

Mintha a begombázott Ed Wood Andy Warhollal közösen megrendezte volna a 2001. Űrodüsszeia remake-jét, a változatosság kedvéért tévésorozat formájában. Rajnai András a Lem-rajongók körében közutálatnak örvendő Pirx-adaptácója kultikus státuszát elsősorban egyedi látványvilága és még egyedibb technikai megoldásai által vívta ki. Ezzel a sorozat bekerült a magyar science fiction legtöbbet hivatkozott alkotásai közé, annak ellenére, hogy nehézkes dramaturgiája, fals párbeszédei, és az önirónia tökéletes hiánya inkább teszi a Pirx kalandjait az Űrgammák előképévé, mintsem a Szíriusz méltó örökösévé.

Az egyenként egy-másfél órás epizódok a műfaj legfontosabb toposzait használják. Az űrhajós-akadémiáról frissen kikerült Pirx megismerkedik a virtuális valóság sajátos természetével (Diplomavizsga), megküzd egy önálló életre kelt robottal (Víkend a Marson), esetleg egy elzárt kutatóbázison felgöngyölít néhány különös halálesetet (A Galilei-állomás rejtélye), ám az epizódok működésképtelensége nem is elsősorban a technikai problémákból fakad. Rajnai és stábja – elsőként a magyar filmtörténetben – blue-box technikával teremtette meg a futurisztikus látványvilágot. Pirx háta mögött háztartási eszközök, legóból épült makettek, terráriumok és akváriumok szuperközelijei pompáznak pop-artos színekben, de ez az attrakció csak ideig-óráig képes elvonni a figyelmet a cselekményvezetés gondjairól. Elsősorban a szűkös büdzsé miatt a Pirx kalandjai számos esetben elmozdul a krimi műfaja felé: az idegen világok megismerését felváltja az intellektuális kaland, mely során száraz argumentáción keresztül derül fény a gyilkos tojássütő és a morzézó őrrobot rejtélyére, ezáltal a végtelen űrből lerántva a tudományos-fantasztikus műfaj alapmotívumait a kínos realizmus banalitásokkal teliszórt talajára. Miközben képileg és zeneileg a Pirx kalandjaiban pszichedelia uralkodik – olyannyira, hogy egy epizódban a címszereplő Kubrick hőséhez hasonlóan kívül kerül téren és időn, jellemző módon persze csak nyolc röpke órára –, magával a fantasztikummal az alkotók nem tudnak mit kezdeni. Hol hosszas levezetések során próbálják racionalizálni azt, hol pedig egyszerűen megfeledkeznek róla: így válhatott a lengyel sci-fi irodalom legendás űrhajósából a magyar tévétörténet legunalmasabb űrdetektívje.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10002