KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Halápi Csaba: Allen Ginsberg halálára

• Schubert Gusztáv: Perújrafelvétel Kafka a homokban
• Földényi F. László: A kallódó fiú Kafka moziba jár
• Horváth Antal Balázs: Egy amerikai Prágában Steven Soderbergh: Kafka
• Bori Erzsébet: A gyönyör összeesküvője Švankmajer
• Švankmajer Jan: Nádpálca helyett
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Míg a peron kiürül Berlin
• Pošová Kateřina: Larry Flynt és a feministák
• Kőniger Miklós: Fesztiválon kívül Berlin
• Reményi József Tamás: Csigázva Az angol beteg

• Nádori Péter: Szülői kíséret Kölykök
• Déri Zsolt: Barátságos kísértetek Kids-zene
MAGYAR FILM
• Ardai Zoltán: A kelepce Attila, a maffiózó
• Hammer Ferenc: Bűn a moziban Magyar maffiafilmek
• Schubert Gusztáv: Filmgyári lazac Balekok és banditák
VIDEÓ
• Horányi Attila: Videószobrok Matthew Barney
FESZTIVÁL
• Kövesdy Gábor: Leo füle Solothurn
KRITIKA
• Báron György: Gelsomina, kék parolival Franciska vasárnapjai
• Fábry Sándor: A finn szomszéd Gomolygó felhők
• Bóna László: Rovaristen Mikrokozmosz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Óceán hozott
• Csejdy András: Hüvelyk Matyi titkos kalandjai
• Tamás Amaryllis: Michael
• Takács Ferenc: Moll Flanders
• Hungler Tímea: Túlélni Picassót
• Harmat György: A rajongó
• Bérczes László: Az ördög maga
• Csordás Lajos: Solo
• Kövesdy Gábor: Hullázó kedélyek
• Politzer Péter: A nagy hátraarc
• Lajos Géza: Az utolsó emberig
FILMZENE
• Fáy Miklós: A keményfiúk megmentője
INTERNET
• Nyírő András: Internet

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísérleti gyilkosság

Varró Attila

 

A lassan 80. évfordulóját ünneplő chicagói Leopold–Loeb ügy Hitchcock 1952-es Kötele óta úgy évtizedente egyszer előmászik az amerikai filmvilág nagy kollektív tudatalattijából: a csupán intellektuális kihívásból embert ölő két meleg fiatalember megannyi zsánerköntösben bizonyíthatta már halhatatlanságát moralizáló tárgyalótermi drámától (Compulsion) karcos független filmig a New Queer Cinema vonalból (Ájulás). A 2.1-es verzió fő keletkezési oka nyilvánvaló időszerűsége, mivel másfél évvel Dartmouth és Columbine agyontárgyalt tragédiái után a hobbigyilkos ifjak témája feltehetőleg több szörnyülködni vágyó nézőt csábít a mozitermekbe, mint Elvis és a Tizenéves farkasember békés aranykorában. A Hollywoodban főként családi pszichothrillerekre szakosodott Schroeder és kockázatkerülő megbízói azonban a CNN mellett a közelmúlt Sundance-kínálatát is szem előtt tartották a Kísérleti gyilkosság megvalósításakor – sajnos csupán az aktuális trend és a színészválasztás szempontjából.

Bár a történet főhőse első blikkre a Sandra Bullock által felskiccelt neurotikus gyilkossági nyomozó (abból a bourbonivó, lakóhajós típusból), aki patakparton talált női hullájához a helyi középiskolában keres tettest magának, a filmet elsősorban az ezredfordulós Leopold és Loeb hálátlan szerepére felkért friss fiúk jelenléte uralja – és emeli hajszállal a középszerű érdektelenség határa fölé. A tavalyi indie-siker Hitetlen skinhead-fiókáját ügyesen megduplázó Gosling, valamint a Larry Clark kitűnő Bully-jában homlokegyenest ellentétes kölyök-karakterrel bizonyító Pitt összjátéka páros jeleneteikben szinte hibátlan, ezekből azonban a kelleténél kevesebb akad, mivel Sandra és társai unos-untalan betolakodnak a képbe. Igyekezzenek bármilyen keményen a srácok, orkánnal szemben igen nehéz – sematikus karaktereik, miként az egész kiszámítható alaptörténet reménytelenül divatjamúlt. A mai kamaszgyilkosok Nietzschét legfeljebb Conan szájából hallanak, és Rambót imádják Rimbaud helyett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2657