KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Meztelenek és bolondok

Kövesdi Rózsa

 

A harminchárom éves Steven Spielberg, a világsikert aratott Cápa és a Harmadik típusú találkozások rendezője, a mai hollywoodi filmgyártás csodagyereke ebben a filmjében 1941. decembere, a Pearl Harbor utáni napok bizarr eseményeiből formál szatirikus burleszkfilmet. Japán tengeralattjárót látnak felbukkanni Amerika csendes-óceáni partjainál, s ezt a nagy Los Angeles-i légitámadás néven ismert háborús pánik követi, amikor is a város minden légvédelmi ütege egy éjszakán át az üres eget lövi. Végül a háborúba induló tengerészek, a szárazföldi katonák, meg néhány jampecruhás ficsúr közötti tömegverekedésnek a háborút, az amerikai katonai felkészületlenséget parodizáló burleszk-tömegjelenetei zárják a gigantikus, ám belül kissé üres látványosságot.

A filmbeli japán tengeralattjáró parancsnoka elhatározza, hogy csapást mér az amerikai szárazföldre. Méltó célpontot keres, tehát választása Hollywoodra esik. S így Spielberg is két legyet üthet egy csapásra: egyszerre űzhet csúfot a háborús hisztériából és a hollywoodi álomgyárból. Jókedvűen és nagy gyönyörűséggel töri-lövi ripityává díszlet-Hollywoodot, és közben jócskán meg is csipkedi az amerikai eszményt és ideálokat, amelyeknek elterjesztéséből a hollywoodi filmek mindig is kivették részüket.

Spielberg, akit egy rosszmájú kritikusa a „gépesített látványosságok hollywoodi királya” címmel ajándékozott meg, most nyilván ki akarta tombolni magát. És mivel pénznek nem volt szűkében – minden idők e legdrágább komédiája csaknem harmincmillió dollárba került –, hipermodern „új-hollywoodi” technikával lendíti tovább a klasszikus burleszk műfaját, kajánul, önironikusan csúfolódva azon az apparátuson, amelynek saját filmjeit is köszönheti. A film mégsem bizonyult sikeresnek – először Spielberg pályáján. Pedig valódi szatíra is lehetett volna belőle, ha képi humora igényesebb, ha kerüli vagy ellenkezőleg, mint a Cápában, a Harmadik típusú találkozásokban arcpirítóan felvállalja Hollywood összes álomgyári kliséjét. Európai szemmel rossz ízlésű film a Meztelenek és bolondok – de a trükkös Spielberg talán épp így akarta megmutatni Hollywood lelkét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7038