KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hat nap, hét éjszaka

Harmat György

 

Nem kell feltétlenül gazdagnak lenned ahhoz, hogy ötven fölött is nőt hódíts – mondja a hollywoodi mítosz a férfiaknak. Elég, ha a teremtés koronájához méltó a magatartásod, ha körülvesz a „sokat átélt magányos farkas” aurája. A legfontosabb azonban, hogy (legalább minimálisan karbantartott izomzatú) mellkasodra hajtva fejét – biztonságra leljen szíved hölgye. Az sem árt, ha (mint ugyancsak jelen filmben) egy lakatlan szigeten hidroplánt varázsolsz egy lerobbant repülőgépből és szembeszállsz a modern kalózokkal. Mindezeket teljesítve szennyezheti bőröd motorolaj, nyomhatja több mint fél évszázad súlya erős vállaid, az sem baj, ha nem vet föl a pénz: karjaidba omlik választottad.

Amint az általa kínált tanulságokból látható, az új amerikai produkció olyan díszkövezet képét nyújtja, mely közhelyekből van kirakva. Persze mi mást lehetne várni a Szlovákia magyarlakta részéről Kanadába származott, majd amerikaivá lett Reitman Ivántól, ki megbízhatóan gyártja a sikert, hol szellemtelen ostobaság (Szellemirtók), hol jópofa semmiség (Ikrek) formájában. A Hat nap, hat éjszaka vidám kalandsora az utóbbiak közé tartozik. Erre mondják, hogy tipikus nyári film, s nemcsak azért, mert pálmafás tengerparton, trópusi szigeteken játszódik a cselekmény, melyben az idősödő pilóta és az ifjú szerkesztőnő – mint azt már vázoltam – egymásra találnak. Egyébként a szívrabláshoz az eddig elmondottakon kívül még az is jól jön, ha valaki Harrison Ford. Ő játssza ugyanis a világtól elvonult hőst. Partnere Anne Heche, akiben fanyar humorú, remek színésznőt ismerünk meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3769