KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ízlés szerint fűszerezve

Vincze Teréz

Quanto basta – olasz-brazil, 2018. Rendezte: Francesco Falaschi. Írta: Filippo Bologna, Ugo Chiti és Federico Sperindei. Kép: Stefano Falivene. Zene: Paolo Vivaldi. Szereplők: Vinicio Marchioni (Arturo), Luigi Fedele (Guido), Valeria Solarino (Anna), Mirko Frezza (Marione). Gyártó: Gullane / Notorious Pictures / Verdeoro. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 92 perc.

 

Az Ízlés szerint fűszerezve megálmodói minden bizonnyal az „esőember a konyhában” szlogennel adták el az ötletet a producernek, aki pontosan meg is kapta azt, amit ígértek neki. Szívhez szóló, humanista történetet arról, hogy a börtönviselt embernek is lehet aranyból a szíve, és az Aspergerrel élőknek is joga van teljes életet élni, amiben talán éppen azok lehetnek leginkább segítségükre, akik saját sebeik miatt különösképpen megértik őket.

Adjuk még ehhez az olasz konyhaművészet és a napfényes Toszkána látványát, és készen is van a tökéletes nyári kertmozi-program.

A dühkezelési problémái miatt a börtönt is megjárt szuperséfet büntetése részeként közmunkára kötelezik, így kerül egy különféle mentális problémákkal küzdő fiatalokkal foglalkozó intézet főzőtanfolyamának élére. Michelin-csillagjai ellenére igen szimpatikus az élet- és szakácsfilozófiája: a világnak egy tökéletes paradicsomszószos spagettira van szüksége, és nem mondjuk csokiszószban úszó pisztrángra. Nem mindenki osztja a véleményét az új konyhában: például Guido, az aspergeres fiú, aki pompás menükről álmodik, és szinte bármilyen ételről megmondja kóstolás alapján, milyen összetevőket használtak az elkészítéséhez. A korrupt külvilág elől a problémás fiatalok megmentésébe menekülő szociális munkás, Anna közreműködésével Guido elindul az ifjú tehetségek felfedezését szolgáló főzőversenyen, ahol némi vonakodás után – nagyszerűségét és arany szívét újra igazolván – a sztárséf lesz a mentora.

Minden van tehát, mi egy szórakoztató filmhez kell: kulináris látványosság, tehetségkutató-versenyes izgalmak, sztárséfek közötti szakmai vetélkedés, generációkon átívelő mester-tanítvány viszonyok, a másság elfogadásának szívmelengető és humanista epizódjai, a nézői érzelmeket jókor és jó irányba kalauzoló zenei aláfestés, valamint jól adagolt madártávlati képek a csodás Toszkánáról. Kellemesen és kulturáltan fog szórakozni, ki e filmet választja egy nyárestén. Saját nemében szinte hibátlan, de nem fog hosszan tartó nyomot hagyni maga után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13772