KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másodállás

Vajda Judit

Un Petit boulot – francia, 2016. Rendezte: Pascal Chaumeil. Írta: Iain Levinson regényéből Michel Blanc. Kép: Manuel Dacosse. Zene: Mathieu Lamboley. Szereplők: Romain Duris (Scoran), Michel Blanc (Gardot), Alice Belaidi (Anita), Gustave Kervern (Tom). Gyártó: Gaumont. Forgalmazó: A Company Hungary. Szinkronizált. 107 perc.

 

Az angol származású megélhetési vígjátékok (Alul semmi, Fújhatjuk!) után francia nyelvterületen megszületett a megélhetési fekete komédia crossover alműfaja is. A Másodállás alapjául szolgáló regény ugyan egy szegény családból származó skót szerző, Iain Levison műve, de az egész világon végigsöprő legutóbbi gazdasági válságnak köszönhetően a brit prolilétet remekül adaptálták a belga viszonyokra. A recesszió ugyanis nem kímélte a jóléti államokat sem, és a csődbe ment gyárakat a belga kisvárosokban is bezárták. Egy ilyen gyárban dolgozott főhősünk, Jacques is, aki két év alatt sem talál új állást, ráadásul barátnője is elhagyja, így jobb híján elfogadja a helyi maffiavezér megbízását, hogy ölje meg a feleségét. Mivel a piszkos munka meglepően könnyen ment a férfinak, úgy dönt, nem hagyja abba…

Téved azonban, aki azt hiszi, hogy innentől kezdve egyszerre morbid és kacagtató karriertörténetet láthatunk. Jacques ugyanis mindvégig megmarad botcsinálta bérgyilkosnak, még véletlenül sem lépi át egyszer sem a profizmus határát. Van, hogy váratlan impulzusból öl, és sosem visel maszkot – sőt többször kedélyesen elcseveg áldozataival. A 2015-ben elhunyt Pascal Chaumeil utolsó alkotásának épp ebben rejlik legfőbb vonzereje: mindig bedob valami fantáziadús ötletet (legyen szó húgyszagú, történelmi relikviának számító puskáról vagy jobb híján bevetett szuronyról), így a film lassú tempója ellenére sem válik unalmassá. A mű másik erőssége a főszerepet alakító Romain Duris, akivel Chaumeil már a Szívrablókban is együtt dolgozott. Amióta a Lakótársat keresünkkel befutott, a színész folyamatosan váltogatja a szépfiúszerepeket és a súlyos művészfilmeket. A Másodállással a Halálos szívdobbanás-féle vonalra erősít rá, és dús arcszőrzettel kevert egykedvűségével remekül hozza a kisembert, akinek közel sem tökéletes az élete, de szerencséje attól még lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13082