KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak azért is szerelem!

Vajda Judit

Goodbye to All That - amerikai, 2014. Rendezte és írta: Angus MacLachlan. Kép: Corey Walter. Szereplők: Paul Schneider (Otto), Melanie Lynskey (Annie), Heather Graham (Stephanie), Audrey P. Scott (Edie). Gyártó: Epoch Films / RC Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 85 perc.

Úgy tűnik, a szerencsétlenkedő Bridget Jones-ok világában a férfi csak szuperhős lehet: ritka madár a vásznon a lúzer szingli pasi. Ha nagy ritkán mégis felbukkan egy-egy alkotás hőseként, akkor is általában független filmekben és jórészt frissen elhagyott-becsapott férjként jelenik meg (Egy férfi naplója, Napos oldal, Jeff, aki otthon lakik). Nincs ez másként Angus MacLachlan rendezői debütálásával sem, ami egy hétköznapian boldog élet idilli töredékeinek felvillantása után rögtön belecsap a lecsóba. A mit sem sejtő Ottóval együtt a néző is meglepetve értesül róla, hogy ami egy 8 éves kislánnyal megspékelt szeretetteljes házasságnak tűnt, az az egyik félnek már nem felel meg, és váratlanul kilép belőle. A magára hagyott főhős először megpróbálja megérteni a történteket, majd amikor kiderül, hogy ebben (ex)neje nem partner, kénytelen-kelletlen elkezd megismerkedni az agglegényélet kiváltságaival, azaz elsősorban a testi örömökkel.

Valami különös varázslat (esetleg a forgatókönyv hibája) folytán Ottónak nem kell elszánt puncivadászatba kezdenie – a kiéhezett, kívánatosabbnál kívánatosabb nők szinte mind maguk találják meg. Mindebből úgy tűnhet, hogy egy pergő cselekményű, céltudatos romkommal állunk szemben, de a Csak azért is szerelem! egyrészt nem dönti el, hogy vígjáték vagy dráma akar-e lenni, másrészt a szexuális habzsolásokat bemutató epizódokat nézve egyszerűen képtelenség eldönteni, miről is kíván szólni. Van benne ugyan egy-egy jól eltalált jelenet és figura (például a válás „bejelentetése” a pszichológussal vagy a saját magára mániákusan teljes nevén hivatkozó szentfazék nimfomániás), de az egész valahogy cseppfolyós, nem áll össze. Ennek köszönhetően ha más nem is, az értetlenség átjön, amit a főhős érezhetett, amikor felesége mindenféle magyarázat nélkül elhagyta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12316