KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérgavallér

Csiger Ádám


Fading Gigolo – amerikai, 2013. Rendezte és írta: John Torturro. Kép: Marco Pontecorvo. Zene: Abraham Laboriel és Bill Maxwell. Szereplők: John Torturro (Fioravente), Woody Allen (Murray), Sharon Stone (Dr. Parker), Sofía Vergara (Selima), Vanessa Paradis (Avigal). Gyártó: Antidote Films. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 98 perc. 


Woody Allen mellékszereplőként ellopja a show-t, de a Bérgavallér első számú szerzője John Turturro, aki – a Mac és az Illuminata című munkái után ismét – egyszerre írója, rendezője és főszereplője filmjének. A zsáner előző játékfilmjéhez, a Románc és cigarettához hasonlóan romantikus szexvígjáték, musical helyett ezúttal melodrámával megspékelve. Turturro nosztalgikus, posztmodern auteur: a Mac Romulus és Remus mítoszának kortárs feldolgozása, a kosztümös, színházi berkekben játszódó Illuminatában drámaírót alakít (azaz szerzői reflexióként önmagát), mindkettő családi vállalkozás, előbbi apja életén alapul, főhajtás előtte. A Románc és cigaretta a Moulin Rouge és a Táncos a sötétben, a Bérgavallér pedig az Éjféli cowboy és A nap szépe ötvözete. Torturro a Mac után ismét küszködő, ágrólszakadt, régimódi olasz-amerikai munkást alakít, akit – a kapuzárási pánik terel járatlan útra. A legősibb szakmába kóstol bele, a romantikus melodráma cselekményszál női hőse azonban nem a kuncsaftok – amilyen Sharon Stone Elemi ösztön-idéző karaktere – egyike, hanem egy erényes haszid özvegy.


A Mac zsarnoki főnökével szakító, saját családi vállalkozást alapító, ezzel a maga urává váló bérmunkás hősében az író-rendezői, sőt szerzői ambíciókat dédelgető munkamániás karakterszínész rejtőzik, az Illuminata az immár ilyen minőségben való alkotás (gyakran ugyancsak keserű) élményéről szól. A Bérgavallér alkalmával Turturro – a filmben és a valóságban egyaránt – tehetsége prostituálásával keresi a kiutat válságából egy mentor (Allen) segítségével, de vállalkozásukat végül sajátos irányba tereli. A Bérgavallér a Tök alsót idézően profán premisszából újabb személyes vonatkozásokkal teli szerzői drámává fejlődik a veterán New York-i alkotó kezében, aki több emlékezetes zsidó karaktert alakított pályája során.




A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11892