KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

The Expendables - A feláldozhatók 3.

Kránicz Bence

The Expendables 3 – amerikai, 2014. Rendezte: Patrick Hughes. Írta: Katrin Benedikt, Dave Callaham és Creighton Rothenberger. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Sylvester Stallone (Ross), Jason Statham (Lee), Antonio Banderas (Galgo), Mel Gibson (Stonebanks), Wesley Snipes (Doc). Gyártó: Nu Images / Millenium Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 126 perc.

 

Maradt-e még talonban a nyugdíjkorhatár felé közelítő, ám továbbra is hadra fogható akciósztár Hollywoodban? Kivel lehetne bővíteni a feláldozhatók nosztalgikus múltidézésre és tét nélküli szórakoztatásra felesküdött különítményét? Ezek a menetrend szerint, kétévente érkező Expendables-filmek fő kérdései, mivel Sylvester Stallone egyelőre a folyamatos bővülésben látja az immár trilógiává terebélyesedő sorozat túlélésének kulcsát. Az új igazolások (a kissé idétlenül bohóckodó Banderas kivételével) jól illenek a csapatba, ráadásként magánéleti viszontagságaik is terítékre kerülnek, Snipes adócsalásától a számkivetetté váló Gibson fájdalmaiig – Stallone afféle szakszervezeti vezetőként kínálja a jóvátétel lehetőségét mindazoknak, akik hibáztak.

Hogy kidomborítsák a veterán hősök erényeit, az alkotók néhány talpraesett fiatalt is csatasorba állítanak, akiknek persze van mit tanulniuk ravaszság és alkalmazkodó-készség terén. Az új szereplők egymás sarkát tapossák, ennek ellenére a film nem tűnik zsúfoltabbnak az előzményeknél. Komoly fegyvertény, hogy sem a nélkülözhetetlen ős-bandatagok, sem a bizonyítani kész újoncok nem tűnnek feleslegesnek, a forgatókönyv ezzel elkerüli A feláldozhatókhoz hasonló ensemble-filmek legnagyobb veszélyét. Ami marad, az kétórányi magas fordulatszámon pörgő örömmozi, a széria legemlékezetesebb fináléjával. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy a bosszúálló és/vagy túszszabadító küldetésekre épülő narratívában nem maradt több lehetőség. Hiába egyértelmű, hogy a pár mondatra feltűnő kiválóságok helyzetbe hozásához bármilyen alibitörténet megteszi, az előkészítés alatt álló negyedik részben mégis illene változtatni a végképp elhasznált sémán. Erre pedig nem sok esély mutatkozik, amíg Stallone receptje kimerül annyiban, hogy egyre több karaktert mozgat egyre monumentálisabb akciószekvenciákban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11766