KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Démoni doboz

Sepsi László

The Possession – amerikai, 2012. Rendezte: Ole Bonedal. Írta: Stiles White és Juliet Snowden. Kép: Dan Laustsen. Zene: Anton Sanko. Szereplők: Jeffrey Dean Morgan (Clyde), Natasha Calis (Em), Kyra Sedgwick (Stephanie), Jay Brazeau (McMannis), Madison Davenport (Hannah). Gyártó: Ghost House Pictures / North Box Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 92 perc.

Ole Bornedal műfaji kalandozásai során rendre visszatér a tágabb értelemben vett rémfilmhez, legyen szó a pályaindító Éjféli játszma sorozatgyilkos-thrilleréről vagy a Vikaren inváziós sci-fijéről, de a tengerentúli bérmunkában készített Démoni doboz az első színtiszta horrorja. A dán direktor korábban is előszeretettel épített zsánerklasszikusok parafrázisaira – lásd a Szabadíts meg minket a gonosztól esetét a Szalmakutyákkal vagy a Vikaren és a Támadók a Marsról hasonlóságait –, a Sam Raimi mérsékelt költségvetésű instant borzongatásokban utazó stúdiójának (Ghost House Pictures) összehozott Démoni doboz pedig az elmúlt években újra népszerűvé vált „megszállott gyerek”-témát lovagolja meg, főképp Az ördögűzőt és a Poltergeist-szériát használva sorvezetőként. Hasonlóan a Vikaren ufósított tanárnőjéhez, Bornedal újfent egy családi trauma metaforájaként használja a mindennapokba betörő fantasztikumot: a válás után lábadozó kétgyerekes família legkisebb tagja akad rá a címbeli dybbuk-dobozra, ami hamarosan halálfejes lepkékkel árasztja el a lakást és hatalmába keríti a kislányt. Az eredeti címben jelzett „possession” így egyszerre utal a démoni megszállottságra és a kislány a dobozra irányuló elkeseredett birtoklási vágyára, ami lényegében az egyetlen biztos pont lesz életében a család széthullása után. Bornedal példás műfajérzékenységgel vezényli le az egyébként sokszor látott történetsémát – amihez Jeffrey Dean Morgan (American Horror Story) remek alakítása és a zsidó misztika egzotikuma biztosít némi többletet –, stílusa és vizuális ötletei pedig a döcögősebb pontokon is átlendítik a cselekményt – mint a doboz-motívum párhuzamai a felülről filmezett tömbházakkal vagy a nyitójelenet Raimit fricskázó horror-burleszkje. A Démoni doboz nem forgatja fel a műfajt, tisztes rémisztgetés, amibe még egy kis hetvenes éveket idéző régimódi báj is szorult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11286