KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/április
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Fred Zinnemann
FILMSZEMLE
• Szilágyi Ákos: Tájkép filmszemle után Filmsivatag ’97
• Gelencsér Gábor: Személyes tudás Beszélgetés Janisch Attilával és Forgách Andrással
• Schubert Gusztáv: Anasztázia Hosszú alkony
• Csejdy András: Haditudósítás Beszélgetés Szász Jánossal
• Varga Balázs: Sodorban Dokumentumfilmek
• Bihari Ágnes: Kerülőúton Beszélgetés dokumentaristákkal
• Muhi Klára: Végre képek! Kisjátékfilm

• Turcsányi Sándor: Túlságosan zajos halál Hrabal a földben, a vízben, a levegőben
• Déri Zsolt: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Varga Balázs: Krisztussal énekel Abel Ferrara-portré
• Ardai Zoltán: Nincs harag Kitano Takesi gengszterei
• Horváth Antal Balázs: Fém az emberben Tecuo
• Kömlődi Ferenc: Új Tokió, 2019 Akira
• Radnóti Sándor: Hamisfilm Orson Welles
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Hódolat a fogorvosnak Égi manna
KRITIKA
• Kis Anna: Gloster civilben, egyenruhában III. Richárd-adaptációk
• Tillmann József A.: Az erő velünk van Csillagok háborúja
FILMZENE
• Fáy Miklós: Háromból kettő John Williams
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Film nélkül Informánia
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Rizsporos intrikák
• Takács Ferenc: Michael Collins
• Ardai Zoltán: Rómeó és Júlia
• Tamás Amaryllis: Tükröm, tükröm
• Tóth András György: Egy francia nő
• Hegyi Gyula: Dante pokla
• Barotányi Zoltán: Drakula halott és élvezi
• Kosztolni Ildikó: Bosszúálló angyal
• Berkovics Balázs: Ámokfutam
• Csejdy András: Sleepers – Pokoli lecke

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Továbbállók

Tüske Zsuzsanna

Away we go­ – brit, 2009. Rendezte: Sam Mendes. Írta: Dave Eggers és Vendela Vida. Kép: Ellen Kuras. Zene: Alex Murdoch. Szereplők: John Krasinski (Burt Farlander), Maya Rudolph (Verona De Tessant), Carmen Ejogo (Grace De Tessant), Catherine O'Hara (Gloria Farlander), Jeff Daniels (Jerry Farlander). Gyártó: Big Beach / ESP / Neal Street. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 98 perc.

A szabadság útjai kitörési kísérletükben elbukott hőseinek szívbemarkoló küzdelme után Sam Mendes legfrissebb alkotásának középpontjába is egy fiatal párt állított, akiket – Wheelerékkel azonos módon – az elvágyódás vezérel, ám az otthonkeresés motívumának útitársa ezúttal a vígjátéki forma, így a gyomorszorító veszekedések helyét derűs, szelíd cívódások, a tragédiáét a csendes melankólia veszi át.

Hat hónappal a hirtelen terhesség híréből való ocsúdásuk után Burt és Verona nagy vállalkozásba fognak: útrakalnek, hogy megtalálják a legmegfelelőbb otthont születendő gyermekük számára. Az első állomást Burt Coloradóban élő szülei jelentik, de hamar kiderül, hogy nemigen számíthatnak a hóbortos pár segítségére, így kénytelenek továbbállni. Utazásuk során, amely Phoenixtől Miamiig (és még tovább) vezet, nem csak potenciális életterekkel, de barátaik és rokonaik révén olyan defektes családképekkel is szembesülnek, mint a kislánya nevelésével magára hagyott apáé, egy new age-agymosott szülőpárosé, vagy egy tragikomikus négyesfogaté, amelyben a gyerekeket bohócként kezelik. Tapasztalataik nyomán a fiatal pár családalapítással kapcsolatos bizonytalansága csak tovább nő: el kell dönteniük, hogy a látottakat elrettentő példaként kezelik, vagy inkább erőt merítenek belőlük.

Hiába tekinthető A szabadság útjainál kisebb formátumú alkotásnak a Továbbállók, Mendes a húzónevek mellőzésével és a műfajváltással talán még nagyobbat vállalt, mint előző alkalommal. A végeredmény dicsőségében persze ismét osztozni kell, de bőven jut belőle mindenkinek: ez a fanyar, néhol bizarr humorral, finom bájjal, helyenként visszafogott drámával árnyalt road movie Dave Eggers és Vendela Vida számára tökéletes antrét jelenthet a hollywoodi forgatókönyvírók Kánaánjába, Mendesnek pedig azoknak a győzteseknek a nyugalmát biztosítja, akik műfajokat áthidalva képesek azonos érzékenységgel beszélni ugyanarról a témáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10029