KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/március
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!

• Bóna László: Dr. Atyák és Fiaik Őrült tudósok feltámadása
• Harmat György: Brando szigetei
• Sipos Júlia: Forró tudomány Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Forgách András: Remekművek a zsebnoteszból Mike Leigh
• Bori Erzsébet: Proli akcentus Ken Loach
• Mátyássy Miklós: Megaklip Evita
MÉDIA
• Muhi Klára: A mozgókép nevű kisgömböc Beszélgetés a médiaoktatásról
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Junk Égi manna

• Nyírő András: Ötvenmillió jogsértő Internet
KRITIKA
• Csejdy András: Fekete humor, színpompás technoir Sekély sírhant
• Simó György: A fehér szemét dicsősége Larry Flint, a provokátor
• Nádori Péter: Az abszurd közmegegyezés Csinibaba
• Bérczes László: Gödörben Az asszony
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Lidércfény
• Báron György: Lopott szépség
• Békés Pál: Salemi boszorkányok
• Reuss Gabriella: Hatalmas aranyos
• Bánföldi Tibor: Vad éjszakák
• Hirsch Tibor: 101 kiskutya
• Kosztolni Ildikó: Szép kis nap
• Hungler Tímea: Fészkes fenevadak
• Harmat György: Támad a Mars!
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lőj a zongoristára!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egymillió zöldhagymával

Sólyom András

 

A szórakoztatás bűvöletében élő alkotók miről másról csinálnának filmet, mint pénzkötegek kóborlásáról, üldözéséről. A szerző ez alkalommal a román Sergiu Nicolaescu; filmjének főhőse Marin bácsi, aki dolgait intézendő a tengerpartra érkezik. Ismert szituációk követik egymást: emberrablás, zsarolás, gengszterek ügyködése. Van autós és motoros száguldozás, no meg csábos hölgyek, luxusszálló, éjszakai műsorát mutogató bár. Még jó is lehetne mindez, megszoktuk már az ilyen filmeket, lehet szeretni ezt is. Nem azért, mert művészet, hanem mert mozi.

Ez a film attól próbál tartalmassá válni, hogy ironizál. Ám a bugyuta módon viselkedő szereplők kioltják az irónia feszültségét. A paródiák alapszabálya szerint vétkes könnyelműség a rosszul előadott vicc. Márpedig itt és most ezzel van dolgunk.

A gengszteres témát paródia formában filmre lehet vinni, csak éppen az ehhez szükséges szakmai tudásnak és gondolkodásnak az igényessége kizárná az agyonkoptatott szituációkat, a klisépillanatokat, az erőszakoltságot. Bizonyára létezik ilyen film is. De hogy ez nem olyan, az biztos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7339