KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/március
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!

• Bóna László: Dr. Atyák és Fiaik Őrült tudósok feltámadása
• Harmat György: Brando szigetei
• Sipos Júlia: Forró tudomány Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Forgách András: Remekművek a zsebnoteszból Mike Leigh
• Bori Erzsébet: Proli akcentus Ken Loach
• Mátyássy Miklós: Megaklip Evita
MÉDIA
• Muhi Klára: A mozgókép nevű kisgömböc Beszélgetés a médiaoktatásról
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Junk Égi manna

• Nyírő András: Ötvenmillió jogsértő Internet
KRITIKA
• Csejdy András: Fekete humor, színpompás technoir Sekély sírhant
• Simó György: A fehér szemét dicsősége Larry Flint, a provokátor
• Nádori Péter: Az abszurd közmegegyezés Csinibaba
• Bérczes László: Gödörben Az asszony
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Lidércfény
• Báron György: Lopott szépség
• Békés Pál: Salemi boszorkányok
• Reuss Gabriella: Hatalmas aranyos
• Bánföldi Tibor: Vad éjszakák
• Hirsch Tibor: 101 kiskutya
• Kosztolni Ildikó: Szép kis nap
• Hungler Tímea: Fészkes fenevadak
• Harmat György: Támad a Mars!
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lőj a zongoristára!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Emil, a komédiás

Koltai Ágnes

 

Bob Fosse méltán sikeres Kabaréján felbuzdulva Joachim Hasler is a könnyed szórakozás és felejtés világában, a kabaréban ábrázolja a fasizmusba rohanó Németországot. A film cselekménye – bevallatlanul – Alfred Döblin ismert regényére támaszkodik. Emil Damaschke életének néhány mozzanata kísértetiesen hasonlít Franz Biberkopféra, a Berlin,Alexanderplatz főhősére. Az első világháborút követő infláció, munkanélküliség Németországában Emil, a „művész” biztos pénzkereseti forrásának elvesztése (a kabaré, ahol dolgozott, gazdát cserél, s új főnöke nem alkalmazza) és megalázó munkák után zöldségkereskedők mellé szegődik. De mint Franz Biberkopf társai, úgy az övéi is jól jövedelmező lopással foglalkoznak a fáradságos kereskedés helyett,s egy útjuk során Emilt is letaszítják a robogó kocsiról. Szerelmét, Idát is úgy veszti el, mint Biberkopf: bosszúálló vetélytársa megöli. Emil éppoly naiv és tudatlanul hiszékeny, mint Döblin hőse, neki is ez lesz a veszte.

Amíg a film Döblin nyomdokain halad, viszonylag érdekes. Hasler kismesterhez illő igyekezettel követi a regény cselekményét, illetve építi bele kabaréjának mindennapjait. Történelem-magyarázata, a fasizmus térhódításának, emberi-pszichológiai motívumainak ábrázolása azonban felületes és hiteltelen. A kabaré egykori tulajdonosai és társai közönséges bűnözők, akik gyorsan és látványosan barna egyenruhát öltenek, antiszemiták és kommunista-gyűlölők lesznek, mert a mulatót egy zsidó bankár megvásárolta.

Hasler fasizmust példázó figurákká „növesztette” őket anélkül, hogy a lumpenelemek és a kispolgárok fasizálódásáról bármi lényegeset elmondott volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7283