KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/március
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!

• Bóna László: Dr. Atyák és Fiaik Őrült tudósok feltámadása
• Harmat György: Brando szigetei
• Sipos Júlia: Forró tudomány Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Forgách András: Remekművek a zsebnoteszból Mike Leigh
• Bori Erzsébet: Proli akcentus Ken Loach
• Mátyássy Miklós: Megaklip Evita
MÉDIA
• Muhi Klára: A mozgókép nevű kisgömböc Beszélgetés a médiaoktatásról
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Junk Égi manna

• Nyírő András: Ötvenmillió jogsértő Internet
KRITIKA
• Csejdy András: Fekete humor, színpompás technoir Sekély sírhant
• Simó György: A fehér szemét dicsősége Larry Flint, a provokátor
• Nádori Péter: Az abszurd közmegegyezés Csinibaba
• Bérczes László: Gödörben Az asszony
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Lidércfény
• Báron György: Lopott szépség
• Békés Pál: Salemi boszorkányok
• Reuss Gabriella: Hatalmas aranyos
• Bánföldi Tibor: Vad éjszakák
• Hirsch Tibor: 101 kiskutya
• Kosztolni Ildikó: Szép kis nap
• Hungler Tímea: Fészkes fenevadak
• Harmat György: Támad a Mars!
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lőj a zongoristára!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Defekt

Gáti Péter

 

Fazekas Lajos három játékfilmjét láthatta eddig a magyar közönség (Lássátok feleim, Ámokfutás, Haladék). Most látható, televíziós adásra készített munkája műfaji és esztétikai problémák egész sorával szembesíti a nézőt. A rendező a hitchcocki lélektani izgalomkeltés igényes aprólékossággal építkező moziját próbálta összebékíteni a Derrick típusú, könnyen „emészthető” bűnügyi történetek televíziós cselekményvezetési sablonjaival. Fazekas azonban egyik alkotóelemre sem támaszkodhatott igazán, mert története bűnügynek csak felületes bírósági riport, pszichológiai filmtanulmánynak pedig alapfokú egészségügyi tanfolyamok vastagbetűs vizsgaanyaga.

A kísértetiesen hasonló három közúti balesetből gyanút fogó felügyelő, a készakarva az útra helyezett üvegcserepeken kocsijával defektet kapó magányos nő és az áldozatait így házába csaló beteges gyilkos háromszögtörténetének nincs feszültsége. A szereplők cselekedetein keresztül hitelesített indítékok híján a többszörösen megcsavart történet érdektelenné válik. A dramaturgiai elbizonytalanodás, a lélektani krimiknél is oly fontos jellemábrázolás hiánya a figurákon, a színészi alakításokon is jóvátehetetlen nyomot hagy. Márkus László kénytelen nevetségesen külsődleges gesztusokkal megformálni az őrült gyilkost. Gyöngyössy Katalin egykedvűen aggódó arccal áll a kidurrant autógumi és a vérbe fagyott hulla mellett. Kern András rutinosan ügyetlenné alakított tucatnyomozója számtalan filmből ismerős már.

A televíziós filmek zártabb tér- és látványkezelése, a gyakori éles vágások egyeduralma, az érzelmi feszültségek tükrözésére kisajátított premier plánok a mozivásznon szegényes manírként hatnak. A tragikusan fiatalon elhunyt Halász Mihálynak operatőrként csak statisztaszerep jutott. A megránduló arcok, a kályhán lecsurgó vér, az „élethű” hullák mind-mind kipróbált hatású, de elnyűtt látványt nyújtanak. Zuhog az elmaradhatatlan eső a krimisötétben, és a néző remegő izgalommal a televízió megváltó kapcsológombja után sóvárog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6234