KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/március
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!

• Bóna László: Dr. Atyák és Fiaik Őrült tudósok feltámadása
• Harmat György: Brando szigetei
• Sipos Júlia: Forró tudomány Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Forgách András: Remekművek a zsebnoteszból Mike Leigh
• Bori Erzsébet: Proli akcentus Ken Loach
• Mátyássy Miklós: Megaklip Evita
MÉDIA
• Muhi Klára: A mozgókép nevű kisgömböc Beszélgetés a médiaoktatásról
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Junk Égi manna

• Nyírő András: Ötvenmillió jogsértő Internet
KRITIKA
• Csejdy András: Fekete humor, színpompás technoir Sekély sírhant
• Simó György: A fehér szemét dicsősége Larry Flint, a provokátor
• Nádori Péter: Az abszurd közmegegyezés Csinibaba
• Bérczes László: Gödörben Az asszony
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Lidércfény
• Báron György: Lopott szépség
• Békés Pál: Salemi boszorkányok
• Reuss Gabriella: Hatalmas aranyos
• Bánföldi Tibor: Vad éjszakák
• Hirsch Tibor: 101 kiskutya
• Kosztolni Ildikó: Szép kis nap
• Hungler Tímea: Fészkes fenevadak
• Harmat György: Támad a Mars!
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lőj a zongoristára!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Micsoda csapat!

Turcsányi Sándor

Patafüst: hamar oszló homály baseball bikák bágyadt galoppjának nyomában. Most lányok, asszonyok: baseball libák. Ez sem pipafüst.

Míg hős fiaik a tengeren túl, a világháborúban, hős lányaik a sportpályán, addig a kripli mozibajárók a nézőtéren gyötrik magukat. Az első összamerikai női baseball bajnokság szép, igaz történetét, ím megismerhetjük mi is. Képedj, rettenj, ostoba hímsoviniszta, a nő is bika. (Sőt.) Akinek még ma is természetesebb a vízipólózó delfin, a hokizó mackó, mint a női kalapácsvető, jégkorongozó, hát másfél óráig szégyellheti magát.

Van western, van road movie, van sportfilm. Van női western, női road movie, női sportfilm. (Olyan ez, mintha lenne vécé és női vécé.) A legképtelenebb ostobaság az ilyen típusú filmek kapcsán – mint legutóbb Thelma és Louise esetében – feminizmust kiáltani, mikor pontosan az ellenkezőjéről van szó. Az amerikai film már számtalanszor kiderítette s bebizonyította nekünk: a néger is, a nő is, a ló is ember. Most is megteszi.

Egy átlagos filmet kétszer-háromszor fejeznek be. Hagyományokat kevésbé tisztelő példánknak vagy kilencszer van vége, mire felgyulladnak a lámpák. Elvesztik a bajnokságot a lányok, ünnepelnek az ellenlányok. Azért a mieink sem adják fel: együtt maradnak. Hazatérnek a legények – akkor is együtt maradnak a lányok. Házasság köttetik, gyermek születik, s – ki hinné? – fölnő... Ez így megy egészen a nyugdíjas baseball matrónák első világtalálkozójáig. Végül is megfejthetetlen, honnan kerül elő a stáblista.

A filmet Miroslav Ondriček fotografálta. Nagy kunszt, én tréfás rímeket írok egy sírkövesnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=620