KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/február
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Langyforgató Beszélgetés Bereményi Gézával
• Szőke András: „Valami” Harcmezőre küldött könyvek
• Kardos István: Szerepzavar Harcmezőre küldött könyvek
• Jancsó Miklós: Levél-féle a drebbuchról Harcmezőre küldött könyvek
• Varga Balázs: Eltüsszentett forgatókönyvek Negatív filmtörténet
• Simó György: Közös nevező Beszélgetés egy alakuló filmes csoportról
• Reményi József Tamás: A vonal egyik végén Beszélgetés Lengyel Lászlóval
• Kende János: Egy kurátor feljegyzéseiből

• Csejdy András: Csend és hó és halál Fargo
• Lajos Géza: Azok a csodálatos Coen-fiúk Portré
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Eurochart
• Bikácsy Gergely: Krampusz-isten a fagylaltozóban Isteni komédia

• Bikácsy Gergely: A bűn Ikaruszai Orson Welles
• Déri Zsolt: Fényösvény Beszélgetés Henri Alekannal
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Kései napfelkelte Várna
VIDEÓ
• Vitézy Zsófia: Táncoló kamera
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Magyar kosztüm Szökés
• Ardai Zoltán: Go West Honfoglalás
• Turcsányi Sándor: Vérszörf Szürkülettől pirkadatig
• Fáy Miklós: Tarantino-zenék
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Gyóntatószék
• Simó György: Szájból szájba
• Tamás Amaryllis: Őt is anya szülte
• Simó György: Zűr az űrben
• Hungler Tímea: Elvált nők klubja
• Nagy Eszter: Hajszál híján szeretem
• Speier Dávid: Mindhalálig
POSTA
• Szomjas György: Tisztelt Szerkesztőség!
• Bakács Tibor Settenkedő: Tisztelt Szomjas György!

• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Corelli kapitány mandolinja

Mátyás Péter

 

A háborús románc műfaja kimeríthetetlen. A színhely ezúttal a görögországi Kefalinía szigete a második világháború idején. Az ide érkező, megszálló olasz csapatokat ellenséges érzésekkel fogadják a helybéliek, de az olaszok habitusa, kedvessége és életöröme feloldja az ellentéteket, lassanként baráti kapcsolatok szövődnek közöttük. Ez adja a hátterét az olasz kapitány és egy szépséges görög lány között kibontakozó szerelemnek, kiemelve őket a szokások és elvárások hétköznapiságából. Végül az idilli sziget is áldozatává válik a háborúnak, ám a szerelmesek nem kerülhetik el a kötelező, boldog befejezést. Kiszámíthatóság, sablonok alkalmazása jellemzi a rendezést. A képeslapokra illő tájak látványa, az idegenforgalmi programok folklór rendezvényei vagy a Zorba a görögből ismerős táncok a mindig kéznél lévő, kiszínezhető brosúrák kellékei. Ennél is nagyobb problémát jelent a hitelesség kérdése. A fasiszta Mussolini hadseregében a diktátornak egyetlen híve sincs, a szigetre bevonuló német erők tisztje pedig szemlesütve szégyenkezik Hitler nevének említésekor. Az alkotóknak ez a fajta naivitása kimeríti a történelmi hazugság fogalmát. A film az egymás ellen uszított népek háborúja során az azonos kultúrájú emberek egymásra ismerésének és együttérzésének szövetségét hirdeti az öldöklés felett. Azt az ideát, amelyet Renoir A nagy ábrándban búcsúztat, ahol a gyűlölet a humánum utolsó fellegvárait is lerombolja.

Tíz évvel ezelőtt a Mediterraneo a legjobb külföldi filmnek járó Oscart kapta. Ugyanez a történet, háború és népek barátsága, szerelem és a nagy kékség. Déja vu – mondhatnánk most az amerikai változat láttán, bár másutt ezt lopásnak hívják, és a törvény bünteti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3484