KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/február
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Langyforgató Beszélgetés Bereményi Gézával
• Szőke András: „Valami” Harcmezőre küldött könyvek
• Kardos István: Szerepzavar Harcmezőre küldött könyvek
• Jancsó Miklós: Levél-féle a drebbuchról Harcmezőre küldött könyvek
• Varga Balázs: Eltüsszentett forgatókönyvek Negatív filmtörténet
• Simó György: Közös nevező Beszélgetés egy alakuló filmes csoportról
• Reményi József Tamás: A vonal egyik végén Beszélgetés Lengyel Lászlóval
• Kende János: Egy kurátor feljegyzéseiből

• Csejdy András: Csend és hó és halál Fargo
• Lajos Géza: Azok a csodálatos Coen-fiúk Portré
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Eurochart
• Bikácsy Gergely: Krampusz-isten a fagylaltozóban Isteni komédia

• Bikácsy Gergely: A bűn Ikaruszai Orson Welles
• Déri Zsolt: Fényösvény Beszélgetés Henri Alekannal
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Kései napfelkelte Várna
VIDEÓ
• Vitézy Zsófia: Táncoló kamera
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Magyar kosztüm Szökés
• Ardai Zoltán: Go West Honfoglalás
• Turcsányi Sándor: Vérszörf Szürkülettől pirkadatig
• Fáy Miklós: Tarantino-zenék
LÁTTUK MÉG
• Déri Zsolt: Gyóntatószék
• Simó György: Szájból szájba
• Tamás Amaryllis: Őt is anya szülte
• Simó György: Zűr az űrben
• Hungler Tímea: Elvált nők klubja
• Nagy Eszter: Hajszál híján szeretem
• Speier Dávid: Mindhalálig
POSTA
• Szomjas György: Tisztelt Szerkesztőség!
• Bakács Tibor Settenkedő: Tisztelt Szomjas György!

• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Peacemaker

Hungler Tímea

 

Meglehetősen sablonosra sikeredett Spielberg új filmgyárának, a szerényen Dreamworksre keresztelt vállalkozásnak első, egész estés játékfilmje, melynek rendezését a Vészhelyzet orvossorozatán edzett Mimi Lederre bízták.

Ami a gyorsétkezdék munkatempóját és hangulatát idéző szériából átmentődött a szuperprodukcióba, az elsősorban a formanyelv (pattogós ritmus, kézikamera használata, ugráló képek); a jó öreg Ross doki (filmünk főszereplője); no meg a vészhelyzet, mint a műalkotás tematikai rendező elve.

Merthogy az Újvilágot – egy lélegzetelállítóan eredeti ötlet következtében – vészhelyzet fenyegeti. Tegyük hozzá, ha így haladunk, lassacskán azt a Hollywoodot is, mely képtelennek tűnik túllépni saját sablonosan klasszikus, ha tetszik, klasszikusan sablonossá vált dramaturgiáján.

A dipólusos világkép még csak hagyján (ilyen ínséges időkben az ellenség mindig jól jön), de filmünk a hidegháborús éra kémfilmjeinek hangulatát idézi meg, és aktualizálja is egyben: vörös veszedelem helyett atomtöltetekkel felszerelt bosnyák fanatikust felvonultatva, aki azzal a határozott szándékkal érkezik New Yorkba, hogy felrobbantsa az ENSZ-palotát, érezze végre a gazdag Nyugat is, milyen a háború.

Autós üldözés, teherautós üldözés, helikopteres üldözés, vonateltérítés, egy kis atomrobbanás az Urálban, nemzetközi politikai ármány, és persze szerelem hősünk és hősnőnk (Nicole Kidman) között, avagy az elhíresült amerikai receptkönyv. Ezt főzi ki nekünk Hollywood évtizedek óta boszorkánykonyhájában, a közönség pedig zabálja; meg különben is: eszi, nem eszi, nem kap mást.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1692