KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mrs. Ratcliffe forradalma

Donáth Mirjam

Mrs.Ratcliffe's Revolution – brit-magyar, 2007. Rendezte: Bille Eltringham. Írta: Bridget O'Connor és Peter Straughan. Kép: Sean Bobbitt. Zene: Robert Lane. Szereplők: Catherine Tate (Dorothy Ratcliffe), Iain Glen (Frank Ratcliffe), Brittany Ashworth (Alex Ratcliffe), Heike Makatsch (Frau Unger), Jessica Barden (Mary Ratcliffe). Gyártó: Assassin Films / Pioneer Pictures. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

 

Döcögve indul a film Ratcliffék bőröndöktől rogyadozó Moszkvicsával Kelet-Németország felé. A papát, mamát, nővért és nagybácsit a család kicsi kincse mutatja be, hogy azután a kusza rendezői koncepció épp a mesélőt ültesse mellékszereplői kispadra. 1968-at írunk, Mr. Ratcliffe, Yorkshire tisztaszívű irodalomtanára egy szebb, kommunista világ felé kormányozza családját. Ha egy pillanatra fel is merül a kérdés, vajon kinek akad új mondanivalója a témában (Bille Entrighamnak hívják a bátor vállalkozót), a nevettében kétrét görnyedő keletnémet határőr láttán a rosszérzés eloszlik. Vígjátékocska lesz, hátradőlhetünk.

Azután a vörös hajához méltó temperamentumú, hivatásos háztartásbeli, Mrs. Ratcliffe – zseniális karakter Catherine Tate első főszerepéhez – egy másik típusú szovjet gépjárművel áttör a Nyugattól elválasztó szögesdrótkerítésen, mivel úgy érzi, ez a tilalom „nem helyes”. Mi pedig egy nyugodtabb estén úgy kattanunk rá a filmre, mint a tutyimutyi nagybácsi a műlábú szomszédra, az apa a vad-kommunista kartársnőre, a nagylány az ellenállásra, a kislány a besúgásra. Mrs. Ratcliffe pedig terve kivitelezésére, hogy mielőbb visszamenekítse a családját Nyugatra.

Olyan keskeny mezsgyén, olyan jó ritmusban egyensúlyoz sokáig a film sorstragédiák és karikírozás között, hogy akaratlanul is eszünkbe jut Benigni Az élet szépben. Kreatív és jó humorú, úgy nevettet, hogy közben a gyomrunkat feszültség szorongatja, hogy bármikor a szánkra fagyhat az a mosoly. Ez végül a történet háromnegyedénél következik be, leginkább a kimerülő forgatókönyv miatt. A brit mese ugyanis sokkal egyszerűbb, mint a nagy olasz előd. Könnyedén visszabillen vígjátékba, csupán Catherine Tate nagyszerű alakítása tartja a nézőben a lelket meg a ’60-as évek ütemes brit rockzenéje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9561