|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégCsendkútVajda Judit
Csendkút – magyar, 2007. Rendezte és írta: Pozsgai Zsolt. Kép: Lukács Lóránt. Szereplők: Hayth Zoltán (Gérecz Attila), Kakasy Dóra (Klári), Dörner György (Apa), Iglódi István (Rab), Kautzky Armand (Őr). Gyártó: Borbálafilm. Forgalmazó: Hungarotop. 85 perc.
Az 56-os filmek második hullámával érkező, az ötvenedik évfordulót egy évvel lekéső Csendkút alkotója, Pozsgai Zsolt színházrendező úgy gondolhatta, túl sok mű készült már a témában, így valami forradalmian újat akart hozni. Ezért tarthatta jó ötletnek, hogy miközben filmje pereg, a vászon alján, a feliratozáshoz hasonlatosan gépelt sorok tájékoztatnak a főhős, az 56-os forradalom Petőfijeként tisztelt Gérecz Attila költő, sportoló fiktív jegyzőkönyvben leírt sorsáról. A sorok hűen elevenítik fel az ötvenes évek hivatali bikkfanyelvét, időnként azonban oda nem illő mondatok keverednek a szenvtelen leírásba („Ba***a meg, de szép idő van!” – gondolja például az egyik figura). A Csendkút ráadásul mintha egyszerre akarna reális (lásd az események fent ismertetett rekonstruálása) és szürreális lenni (Gérecznek rendszeresen megjelenik édesapja szelleme) – a végeredmény azonban ehelyett valami kifejezetten zavarba ejtő keverék lesz.
A tisztázatlan, kusza alkotói szándékok miatt tehát a film teljesen félresiklik (a valószínűleg a csendkút asszociációját felkelteni hivatott pottyanó hangok is valami egészen mást juttatnak az eszünkbe). A zavart fokozza, hogy a mű időnként zongorazenével kísért némafilmbe vált át, sokszor pedig Gérecz Attila verseit olvassák fel a képsorok aláfestéseként. Egy filmnek azonban meg kell haladnia a Vers mindenkinek érzését: Gérecz verseit a néző maga is el tudja olvasni (a költőnek saját honlapot is létrehoztak tisztelői, és versei több kiadásban is megjelentek). Hasonló okból félresikerült ötlet a már említett fiktív jegyzőkönyv: az eseményeket nem leírni kellett volna, henem ábrázolni.
A Csendkútnak hiteles atmoszférát sem sikerült teremtenie. Olvashattunk róla, hogy a film már a forgatás közben esett el bizonyos támogatásoktól – a pénzhiányt leginkább a látvány sínylette meg: neutrális, jellegtelen lett a környezet, pedig eredeti helyszíneken is forgattak (például a váci fegyházban).
A Mansfeldhez hasonlóan a Csendkút az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának kíván emléket állítani – mozgóképes portréját megrajzolva. Csakhogy a film a Mansfeld helyett inkább egy másik, sokkal kevésbé sikerült 56-os alkotásra, a Liberté ’56-ra emlékeztet. A félresikott Csendkút helyett figyeljünk inkább Pozsgai egy másik ötletére, amely jelenleg is fut a Magyar Televízió műsorán Tűzvonalban címmel.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 798 átlag: 5.68 |
|
|
|
|