|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA vörös körKovács Marcell
Le Cercle rouge – francia, 1970. Írta és rendezte: Jean-Pierre Melville. Szereplők: Alain Delon, Bourvil, Gian Maria Volontè, Yves Montand. Forgalmazó: Caesar Film International. 140 perc.
Utolsó három filmjével Jean-Pierre Melville minden addiginál nyíltabban fordult a tömegfilm felé: a közkedvelt policier műfajában dolgozott, és a korszak legnépszerűbb francia színészét nyerte meg főszereplőnek. A filmeket a bűnügyi téma és Alain Delon személye trilógiává avatja. A két szélső darab már a címével (A szamuráj, Egy zsaru) is jelzi, hogy a főhős egyszemélyes története, a középső tételben azonban négy egyenrangú központi figurát fon körbe igen összetett cselekményháló.
A felvonultatott sztárparádé révén A vörös kör Melville legnagyobb kasszasikerének bizonyult, holott a film semmiféle engedményt nem tesz a közönségnek. Szórakoztató rablásos-menekülős thriller helyett ólomsúlyú anti-thrillert kap a néző, ahol a tempó lassú, szinte mozdulatlan, a történések indoklása homályos, és hosszú negyedórák telnek el egyetlen szó nélkül. Az író-rendező Melville mindent elkövet, hogy elidegenítsen, elharapja az izgalmas fordulatokat, és szigorúan kerüli a látványosságot, az autós jeleneteket vetített háttérrel oldja meg, karizmatikus színészei arcára pedig bressoni mozdulatlanságot kényszerít. Ebben az erősen stilizált világban mindent Melville gúnyosan keserű pesszimizmusa ural, magányos hősei sorsát árulás, hűtlenség és zsarolás alakítja. Ahogy a rendőrfőnök kétszer is megjegyzi, mindenki bűnös.
Az amerikai gengszterfilmek bűvöletében élő Melville hatalmas amerikai autókba ülteti ékszerrabló szereplőit. Szinte világítanak a párizsi utcákon a széles országúti cirkálók, a túléléshez nem ideálisak, de legalább van stílusuk.
Extrák: csak képgaléria és előzetesek, a francia hangsáv pedig nem kapott magyar feliratot. A szélesvásznú kép viszont kiváló, és a magyar hang a klasszikus régi szinkron.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 822 átlag: 5.61 |
|
|
|
|