|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
TelevízóMutatóujjN. N.
Adatokat nem illik találgatni: vagy tudjuk, vagy nem. Nem tartotta be ezt az egyszerű iskolai alapszabályt az Első szerelem című lengyel televíziós dokumentumjáték fordító és szinkronizáló gárdája. Mellé is fogtak: K. Kie¶lowskit, a rendezőt elkereszteltek Kazimierznek. Pedig bizony Krzyztof a keresztneve, s azonos az 1979. évi moszkvai filmfesztivál nagydíjas filmje, az Amatőrfilmes alkotójával. Így aztán a helyenként meghökkentően magyartalan szöveg és mélyen az átlagon alul sikerült szinkronizálás ballasztját amúgy is nehezen cipelő magyar változatot még ezzel a szarvashibával is megterhelték.
*
A műsorvezető álombaringató kedves szavakkal zárta az adást: „Filmszemünk mára lecsukódik, kedves nézőinknek jó éjszakát kívánunk.” A baj csak az, hogy a kedves néző nem az esti mesét nézte, hanem a televízió egyetlen, az érdeklődő laikusok számára készített filmműsorát. Ami ennél is nagyobb baj: a kedves nézőt nem pusztán laikusnak, hanem baleknak nézték. Akinek elég, ha megtudhatja az ifjú és bájos művésznők néhány személyes tulajdonságát, aki nem veszi észre, hogy nyilatkozat helyett szerepet mondanak fel. A kedves néző ezúttal bizony csak feszengett a jószándékú hozzá nem értés láttán. Jobban, mint a riporter-műsorvezető.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 907 átlag: 5.32 |
|
|
|
|