KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1996/december

KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Posta

Olvasói levél

Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el

Tasnádi Edit

Olvasunk a Yanki (Visszhang) című török hetilap 552. számában (1981. okt. 26–nov. 1.) a „börtönlakó filmrendezőről”, akit a magyar olvasók a Filmvilág 81/12. számából ismerhettek meg. A Bayram (Ünnep) című film forgatókönyve volt Yilmaz Güney utolsó műve börtönbe kerülése előtt. A filmben hat elítélt az ünnep alkalmából eltávozási engedélyt kap, de csak öt tér vissza: egyiküket ellenségei bosszúból megölik...

Yilmaz Güneyt 1974-ben gyilkosság, vádjával 19 évre ítélték, utóbb, jó magaviseletéért átkerült az ispartai félig nyitott börtönbe, büntetését pedig harmadolták. Közben írt könyveiben azonban újabb törvénysértéseket találtak, s az Isztambuli Statáriális Parancsnokság hat pert indított ellene.

Többször kapott eltávozást, utoljára október 6-án, a kurban bayram alkalmából. 17-én jött a hír, hogy nem tért vissza. Megpróbálták nyomon követni, merre járt, de a szálak az ünnep negyedik napján megszakadtak. Kiadták ellene az elfogató parancsot, és segítséget kértek az Interpoltól is. Kiderült, hogy felesége és fia Svájcba utazott egy filmfesztiválra, s egy filmes vállalat meghívottjaként ott tartózkodik első házasságából született lánya is. Így fölmerült annak gyanúja, hogy ő maga is Svájcba szökött. Tekintettel arra, hogy a török alkotmánynak az államellenes cselekményekre vonatkozó törvénycikkelyei alapján, kommunista propaganda vádjával – már távollétében újabb hét évi börtönbüntetésre ítélték, módja van politikai menedékjogot kérni.

A legújabb hírek szerint valóban Európában van, s ügyével a legjobb ügyvédek foglalkoznak...

Tasnádi Edit

Budapest