|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/december
|
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára
• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégFoglalkozása: mesterlövészVida János
Van egy film műfaj, amellyel néhány japán rendező szívesen foglalkozik: ezek a munkák bűnügyi témájúak, tartalmukat tekintve azonban mindenkor elsősorban súlyos erkölcsi problémák vetődnek fel bennük.
Van e filmeknek egy olyan típusa, amelyben a főszereplő – olykor a bűnöző, máskor a bűnüldöző – a társadalom átlagos normáit tekintve kitaszított ember, aki előtt örökre bezárult a nyugodt élethez vezető út.
Van egy rendező – Furuhata Jaszuo –, aki maga is kedvvel készít ilyen filmeket. Életrajzának érdekességei közé tartozik, hogy apja a háború után egy ideig Japán postaügyi minisztere volt.
Van egy nagyszerű színész – Takakura Ken –, aki valóságos mestere a magányra ítélt hősök megformálásának. Az említett filmtípus számos darabjának főszereplője volt már, s már Furuhatának is több filmjében alakította a morálisan tiszta, de jóvátehetetlen lépésének következményeitől szenvedő, bánatától szabadulni nem tudó férfit.
Ezúttal nyomozót játszik, aki mesterlövészként elvállalta: végez olyan üldözött gyilkosokkal, akik ellenállni s menekülni próbálnak. Csakhogy a nyomozás során megismerkedik környezetükkel, rokonaikkal is, és nem képes belenyugodni abba, hogy tettével – jóllehet igazságosan cselekszik – minden alkalommal ő maga is súlyos tragédiát okoz.
Az események fordulópontjai egy vasútállomáson zajlanak, ezért Állomás a film eredeti címe. A japánok sokat utaznak vonaton, számukra mélyebb érzelmi töltetet hordoz ez a szó. A magyar címadók olyan – igaz, jól hangzó – címet választottak, amely érzésünk szerint kevésbé utal a film lényegére, hangulatára.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1014 átlag: 5.68 |
 |
|
|
|
