|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégTex és a Mélység UraTamás Amaryllis
Az érdektelen átlagprodukció minősítést sem érdemli Duccio Tessari legújabb kalandfilmje, melyet egy negyven éve népszerű képregény eredeti figuráiról mintázott a rendező, Bonellinek – a Tex Wilier képregények szerzőjének – segítségével. (Sőt, színészi közreműködésével).
Hamburgeresített indián-sztorit látunk. Itt már nyoma sincs holmi cooperi romantikának: ha az embert az első harminc percben a nyüzsgő nyüvekkel teli áldozatkoponyák morbid képei nem elégítenék ki, akkor ráadásként megtekintheti, hogyan riadoznak Tex Willertől az elhízott, dizájnos egyenruhákba öltöztetett yaqui indiánok, s mindezt betetőzi a „rejtélyes” Tulac megjelenése, valahogy úgy, ahogy egy úttörőtábort záró Nagy Tűz mellett a fáradt, ám kedélyes kispajtások elképzelik a bosszúálló indián amazont... „Custer legyen a nevem, ha ez a film hiteles!” – írta egykor a fáma szerint egy sziú kritikus –, feltehetőleg hasonló élményben részesülve. Az enyém meg Bajkeverő Jane, ha ez a film akár csak gyorsfogyasztásra is alkalmas volna!
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2569 átlag: 5.52 |
|
|
|
|