|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA parafenoménTamás Amaryllis
A Titkos dimenziók címmel, négyrészesre tervezett film paranormál jelenségekről tudósít. Az első rész, A parafenomén a „Geller-effektusról”, a második a poltergeist-jelenségről, a harmadik és a negyedik a manilai „csodadoktorokról”, a paranormális képességek gyógyító erejéről, a hittel való pszichoterápiás gyógyításról.
A parapszichológia iránt érdeklődő kvantumfizikus, lézer- és plazmakutató, de az Amerikai Bűvészek Társaságának Okkult Jelenségeket Vizsgáló Bizottsága is egyként fürkészi, mire képes Uri Geller (apai dédapja magyar rabbi, anyai ágon Sigmund Freud rokona), és szeretnék tudni, hogyan csinálja... A meggörbült kanalak, újrajáró órák, kimozdult iránytűk, kezében kicsírázó magvak, megbolondult komputerek – a természetfölötti erők vizsgálatára irányították a tudományos világ figyelmét. Haditechnikai mérnökök, űrhajósok vállalják a gúnyolódás kockázatát a kihívás, a játék, a felfedezés öröméért, hogy a fizika jelenlegi határain túlra merészkedjenek, hogy kideríthessenek valamit a titkos dimenziók természetéről, az érzékszerveken kívüli érzékelésről, elsorvadt intuíciós képességünk titkairól.
Mintha a század kozmikus bohóca, a nyelvöltögető Einstein csúfondáros üzenete, léten túli provokációja testesülne meg az Uri Geller-jelenségben: boszorkányok pedig vannak! A valóság titkairól bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy nem játékról, nem bűvészcsínyről van szó...
Czencz József első filmjének szellemi különlegességével lep meg. Ezért is bántóak azok a hibák (a túl rövidre vágott snittek), melyek szinte hiteltelenné teszik a megnyerő személyiségű Geller telekinetikus „mutatványait”. Hiányzik a videóbetétekben megmutatott, feltehetőleg komoly szakmai véleményalkotók neve (feliratozás!), ami ugyancsak ügyetlenül megkérdőjelezi a magyar stáb szándékainak komolyságát.
U.I.: Figyelmeztetés a nyomdának! Ha a fényszedőgépek egyszerre hibásodnának meg, éppen akkor, amikor a paranormális jelenségeket tárgyaló cikket betápl
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1231 átlag: 5.46 |
|
|
|
|