KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sziget foglya

Békés Pál

 

Saint Pierre-en nincs guillotine. Egy ilyen aprócska, párszáz lakosú francia-kanadai sziget az 1850-es években nem oly fontos, hogy az államhatalom jelképe, a véres karriert befutott, a forradalom által rendszeresített „humánus gyilok”, a nyaktiló ott „állomásozzék”. – Józan ésszel el sem képzelhető, hogy szükség lehet rá. Azután a józan ész megcsalatik. Gyilkosság történik a szigeten – szükség van a nyaktilóra.

Neel Auguste-nak, a halálra ítélt gyilkosnak van még néhány hónapja – addig élhet, míg a messzi Martinique-ről Kanadába érkezik a gyarmatról gyarmatra bolyongó vándor kivégzőszerszám, s végre fejét vehetik.

A bűnös a maroknyi helyőrség parancsnokának őrizetére bízva várja, hogy sorsa beteljesedjék. A hosszú várakozás alatt a Kapitány és gyönyörű felesége, Madame La felügyelik a lassú, egyszerű, szemlátomást jólelkű férfit, s a községi elöljárók heves tiltakozása ellenére gyakorlatilag szabadon engedik – a szigetről nem távozhat úgysem –, ezer porkolábnál ugyanis gondosabban őrzi a jeges óceán.

Neel August fogsága idején, a nyaktiló árnyékában sokszorta több jót tesz mint amennyi gaztett terheli számláját. Ám hiába billen javára jó és rossz mérlege, s hiába válik a sziget legnépszerűbb emberévé, akinek gyakorlatilag mindenki hálával tartozik, az ítélet már kimondatott, a törvény rendje merev, hajlíthatatlan, nem ismer sem kegyelmet, sem méltányosságot. Madame La és a Kapitány mindent megtesznek védencük érdekében, ám hiába. A rend a törvény őrének szembeszegülését csakis zendülésnek láthatja, és kétszeres dühvel sújt le rá. Nemcsak Neel Augustöt éri utol az elkerülhetetlen végzet, hanem a Kapitány is áldozatul esik a kísérletnek, hogy a földi igazságszolgáltatás rozsdás mérlegét az égihez igazítsa.

Gyönyörű film A sziget foglya. Arról szól, amiről szólni érdemes: rosszról és jóról, reménytelenségről és reményről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3344