KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kiállítás Eggerth Mártáról a Collegium Hungaricumban

„Vannak még mesék e világon”

Schauschitz Attila

 

„Mivel programomat hónapokra előre tervezem, sajnos nem tudok részt venni kiállításukon”, olvashatjuk a berlini Collegium Hungaricumnak szóló német nyelvű levélben, majd alatta magyarul: „Sok szívélyes üdvözlettel: Marta Eggerth Kiepura”. Az említett kiállítás 90. születésnapja alkalmából nyílt.

Ez az évforduló önmagában is elégséges indok a múlt század harmincas éveitől nemzetközi karriert befutó színész- és énekesnő bemutatására; a kiállítás ugyanakkor újabb állomása annak a sorozatnak, amellyel a Berlinben élő Königer Miklós évek óta állhatatosan idézi fel a magyar filmcsillagok jelenlétét az UFA-stúdió nevével fémjelzett német film legendás korszakában. Tágasabban értelmezve, e törekvés egy múlt század közepéig létezett és lassan talán újra kialakuló összefüggésre emlékeztet: a közép-európai szellem és művészet élő összetartozására.

Ezúttal sötétzöld bársonnyal borított paravánok kínálnak hátteret a válogatásnak a szintén berlini Werner Mohr és Königer Miklós magángyűjteményeiből, valamint a Magyar Nemzeti Filmarchívum anyagából. Egyebek mellett korabeli fényképek, képeslapok, újságkivágások, lemezek, filmplakátok, műsorfüzetek érzékeltetik a lenyűgöző pályafutást, amelyet a csodagyerekként induló, csiszolt szopránjával első sikereit a pesti operettszínpadokon arató, majd első és egyetlen magyar filmje (Csak egy kislány van a világon) után 1930-ban Kálmán Jenő által Bécsbe és Hamburgba szerződtetett, de hamarosan Berlinbe költöző, és 1938-ig több mint húsz filmet forgató, valamint 53 lemezt kiadó Eggerth Márta mondhat magáénak.

Eggerth Mártát 1938-ban érte utol legtöbb pályatársának sorsa, a kényszerű emigráció az Egyesült Államokba. Nemcsak magánéletében, de szakmailag is társra talált az ismert tenoristában, Jan Kiepurában. Vele sikerült Amerikában is folytatnia karrierjét, ami nem feltétlenül volt jellemző a tengerentúlra kényszerült magyar művészekre. Az MGM-nél forgatott két film mellett több mint ezer New York-i és chicagói fellépés jelezte ezt a Víg özvegyben; 1952-ben pedig filmvászonra került német produkcióban, A mosoly országában.

A látogatók a kiállítást kísérő vetítéseken a filmvásznon is megismerhették Eggerth Mártát. A berlini „duo-phon” zenekiadó CD-t jelentetett meg Vannak még mesék e világon címmel, az énekesnő 1931 és 33 közötti felvételeivel. Az Eggerth Márta életrajzát tartalmazó, berlini, majd New York-i életét szemléltető, filmjeit és lemezeit lexikális pontossággal felsoroló katalógust a német Friedrich Wilhelm Murnau alapítvány pénzügyi támogatása tette lehetővé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2565