KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Anna

Kránicz Bence

Anna – francia, 2019. Rendezte és írta: Luc Besson. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Eric Serra. Szereplők: Sasha Luss (Anna), Helen Mirren (Olga), Luke Evans (Alex), Cillian Murphy (Miller), Alexander Petrov (Petyr). Gyártó: EuropaCorp / Canal+ / OCS. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 119 perc.

 

Luc Besson karrierkezdete óta vonzódik a hatalmaskodó férfiak ellen lázadó nőkhöz – elsősorban a filmjeiben, ám amint a Nikitát játszó Anne Parillaud-val és a Jeanne d’Arcot megformáló Milla Jovovich-csal kötött, válással végződő házasságai mutathatják, olykor az életben is. A mindössze egy női névvel felcímkézett filmjei mára az életmű legmarkánsabb egységét képezik, mennyiségi értelemben háttérbe szorítva a cinéma de look kritikailag oly nagyra tartott, ám bő húsz éve lezárult szakaszt Besson pályáján. A szuperhősfilmes trendre rácsatlakozó Lucy bemutatása után a rendező meglepetten, bár talán elégedetten tapasztalhatta, hogy a #metoo-mozgalom révén Hollywood időközben utolérte őt: az utóbbi pár évben az erős nők függetlenségi harcairól szóló történetek számos műfajban a fősodorba kerültek.

A szovjet blokk összeomlása előtti vagy poszt-hidegháborús miliőbe helyezett thrillerek különösen népszerűvé váltak, ugyanis látványosan írják át a „bajba jutott nő” ősrégi sémáját. Az Atomszőkében, a Vörös verébben vagy A bűn hálójában idevágó Soderbergh-opuszában éppen a kizsákmányolt és eredetileg puszta eszközként – szex-, illetve gyilkoló gépként – használt nők képesek átlátni a férfiak képviselte nagyhatalmak szövevényes játszmáit, fekete özvegyekként szövögetve saját pókhálójukat két életveszélyes bevetés között. Az orosz kettős, sőt hármas ügynököt hősszerepbe helyező Annában Besson ezt az újszerűen értelmezett „láthatatlan munkát” idegőrlő kirakósként mutatja be felbontott időrendet alkalmazó, csavaros elbeszélésével – ám az akcióesztétikáját tekintve idejétmúlt és egyéb téren is teljesen ötlettelen rendezés miatt a hősnő nem tud igazán életre kelni. Hiába kerekedik felül tartótisztjein, a gúzsba kötő rendezői kontroll alól nincs szabadulás – szegény Anna megmarad pisztolyt szorongató Barbie-babának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14190