|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA hűséges férfiKolozsi László
L’homme
fidèle – francia, 2018. Rendezte: Louis Garrel. Írta: Jean-Claude Carrière és
Louis Garrel. Kép: Irina Lubtchansky. Szereplők: Louis Garrel (Abel), Laetitia
Casta (Marianne), Lily-Rose Depp (Eve), Joseph Engel (Joseph). Gyártó: Why Not
Productinos / Canal+. Foralmazó: Cinenuovo. Feliratos.
75 perc.
A
középfajú dráma (vagyis a drame sérieux)
egyik válfaja, a társalkodási színmű francia eredetű, mi más is lehetne. Olyan
neves szerzők vitték előre a műfajt, mint Diderot vagy a Figaro szerzője,
Beaumarchais. Francia, hiszen a csevegéshez és a viszonyok megkavarásához, alighanem
az európaiak közül a görögök, majd évszázadok múltán a franciák értettek a
legjobban. Ezek a darabok rendszerint három szereplő köré épülnek, akik általában,
hogy is lehetne másképp, egy férfi és két nő. Jelen esetben egy nő, aki a film
első másodperceiben bejelenti, hogy terhes. A férfi barátjától, Paultól. És egy
lány, Paul testvére, aki rajong az elhagyott férfiért.
A
társalkodási színművek hősei hétköznapi, nem idealizált hősök, és a drámai
konfliktus alapja rendszerint éppen a férfi főhős gyengesége,
döntésképtelensége. De ilyesfajta befolyásolható, ide-oda tologatható
progatonistát ritkán látni, mint A
hűséges férfiben. Ha van gyengéje a műnek, akkor éppen ez az: egy ilyen
szándékait is érzelmeit tisztázni képtelen férfival nagyon nehéz együtt érezni.
Ezt a drámai alaptípust a francia újhullám épp olyan előszeretettel használta
(főleg Eric Rohmer), mint a könnyűfajsúlyú vígjátékok mai szerzői, de nála
(náluk) a felszín, a locsogás mögött mintha mégis történne valami, ha más nem,
legalább az, hogy a férfi a hibáit felismerte, és a nézővel is felismertette.
Akármennyire szépek a címszereplőt választásra kényszerítő nők, a rendező,
Louis Garrel Ábelét nehéz irigyelni. Ki szeretne ennyire tétova lenni az
életben? Pedig az irigységre jó okot szolgáltathatna, hogy Marianne alakítója a
franciák Mariann-ját vagyis szabadság-jelképét is megtestesítő modellből lett
színésznő Leatitia Casta, Paul hugát pedig a színészetre predesztináló
családfával rendelkező Lili-Rose Depp adja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|