|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziClaire Darling utolsó húzásaFekete Tamás
La dernière folie de
Claire Darling – francia, 2018. Rendezte: Julie Bertuccelli. Írta: Lynda
Rutledge regényéből Marion Doussot, Mariette Désert és Sophie Fillières. Kép: Irina
Lubtchansky. Szereplők: Catherine Deneuve (Claire), Chiara Mastroianni (Marie),
Laure Calamy (Martine), Samir Guesmi (Amir). Gyártó: Les Films du Poisson.
Forgalmazó: Hungaricom. Feliratos. 94
perc.
Claire Darling hosszú
évek óta magányosan él valahol egy francia kisvárosban, abban a családi házban,
amit egykor négyen laktak, mostanra viszont egyedül a szobákban maradt tárgyak
maradtak neki társként. Az asszony egy nap úgy érzi, elérkezett számára a búcsú
ideje, kitakarítja hát a házat, az udvarra szórva szinte mindent, ami egykor
fontos volt neki – filléreket kérve csak mindenért, ami évtizedeken át élete
része volt. A hírre a település minden lakója odasereglik, kisvártatva pedig
Darling rég nem látott lánya is megjelenik.
A pályáját többek között
Kie¶lowski, Tavernier és Joszeliani asszisztenseként kezdő Julie Bertuccelli
rendezői munkásságában a dokumentumfilmek mellett eddig csupán három
nagyjátékfilm szerepel, rendszeresnek tűnő 7-8 éves kihagyásokkal. A Mióta Otar elment-hez és A fához hasonlóan ezúttal is egy
többgenerációs, ám csonka család áll a középpontban, ahonnan ismét a férfiak
hiányoznak, a hősnő pedig ezúttal is egy visszavonhatatlan határátlépés előtt
áll, amelynek kapcsán számot kell vetnie múltjával. Bertuccelli az
emlékfoszlányokat a ház egykori kedves tárgyaival köti össze; az előkerülő
elefántos óra és Monet-kép azonban nem kizárólag Darling emlékeit csalogatja
elő, hanem mindazokét, akik valaha kapcsolatba kerültek mindezekkel az
ereklyékkel. Így a film maga is olyanná válik, mint egy nagy kirakodóvásár,
ahol nem egy kikiáltó vezeti elő a tárgyakkal egybenőtt emlékeket, hanem a néző
szabadon, személytől és időtől függetlenedve mozog a közkinccsé lett portékák
között. Ám sajnos pont ez okozza a Claire
Darling vesztét is: a sok-sok apró személyes élmény nem áll össze egyetlen
nagy történetté, a mindent megváltoztató múltbéli, kettős tragédia ugyanúgy
árván hever magában, megértésre és részvétre várva, mint a főhősnő búcsúja – a
sok értékes tárgy alapján nem lehet rekonstruálni egykori tulajdonosuk teljes
portréját.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|