|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA fehér grófnőPápai Zsolt
The
White Countess – amerikai, 2005. Rendezte: James Ivory. Szereplők: Natasha
Richardson, Ralph Fiennes, Vanessa Redgrave. Forgalmazó: GHE. 131 perc.
A
brit film doyenje, James Ivory életműve a kevéssé eredeti, mégis minőségi
filmek gyűjteménye: mívesen kivitelezett munkák ezek, tűpontos színészi
jelenléttel, csodás miliőépítéssel és pazar díszletekkel dolgozó produkciók,
melyek tehát minden felszíni elemükben ragyogóak, csak éppen – talán a Howards End és a Napok romjai kivételével – jobbára nélkülözik az igazi mélységet.
Díszes melodrámák, melyekből éppen a dráma hiányzik, ezért lett Ivory neve mára
a színvonalas szépelgés szinonimája.
A
másfél évtizede készült A fehér grófnő
sem árnyalja a direktorról kialakult képet. A harmincas évek derekán, a japán invázió
előestéjén, Sanghajban játszódó film az emigráns orosz arisztokrata hölgy,
Szófia (Natasha Richardson) és a kislányát és szeme világát egy merényletben
vesztő diplomata, Todd Jackson (Ralph Fiennes) kapcsolatát mutatja be. A két
eltérő világból érkezett figura viszonyának vizsgálata sokat ígér, de valahogy
mégsincs a történetnek tétje: a hősök traumái alig érintik meg a nézőt,
érzelmeik átélhetetlenek, és amikor végre születik egy igazán nagy drámai
potenciállal kecsegtető pillanat, a rendező azt is kiaknázatlanul hagyja.
(Szófia Hongkongba költözne családjával, de nincs pénze az utazásra, ezért az
őt imádó Toddtól kér kölcsön, aki annak ellenére ad neki, hogy tudja, a nő itt
fogja hagyni őt. Az egész film felépíthető lett volna erre a dramaturgiai szempontból
sok kifutást engedő szituációra, ám Ivory nem él a lehetőséggel: néhány percet
szentel a helyzet elemzésének).
A
(film)idő ólomlábakon jár, számos jelenet és dialógus egész egyszerűen
feleslegesnek tűnik, a cselekmény fordulatai alig okoznak meglepetést.
Izgalmakat csak Christopher Doyle operatőr szállít, aki valóban remek munkát
végez, okosan eltorzítva gyakran onirikussá alakítja a képet, néha pedig olyan
finoman svenkel, hogy szinte simogatja a színészeit a kamerájával.
Extrák:
Audiokommentár a rendező és Natasha Richardson közreműködésével, két werkfilm,
tisztelgés Ivory munkatársa, a 2005-be elhunyt Ismail Merchant előtt.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|