|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA csempészBenke Attila
The Mule – amerikai, 2018.
Rendező: Clint Eastwood. Forgatókönyv: Nick Schenk. Operatőr: Yves Bélanger.
Szereplők: Clint Eastwood (Earl Stone), Bradley Cooper (Colin Bates), Michael
Pena (végrehajtó), Laurence Fishbourne (DEA ügynök), Alison Eastwood (Iris),
Taissa Farmiga (Ginny). Gyártó: The Malpaso Company, Warner Bros. Forgalmazó:
InterCom. Feliratos.116 perc.
Clint Eastwood látszólag
megszegve a tíz évvel ezelőtt bemutatott Gran
Torinóval tett fogadalmát ismét színész-rendezőként jegyez egy hasonló
hangvételű elégikus bűnügyi drámát. Ám A
csempész sajnos nem ér fel a nagy elődhöz. Eastwood Gran Torino utáni korszakában jellemzően igaz történeteket
dramatizált (Amerikai mesterlövész, Sully, A párizsi vonat). Nincs ez másképp A csempész esetében sem, mely egy Leo Sharp (a filmben Earl Stone)
nevű háborús veterán esetét dolgozza fel. A civilben kertészkedő Sharp azért
működhetett drogfutárként, mert idős kora miatt a környezete nem gyanakodott
rá. A kilencvenhez közeli férfit 2011-ben letartóztatták, a bíróság előtt
megbánta tettét, így ideális karakter egy mélabús bűndrámához. A csempész párhuzamosan mutatja be a
családjától elidegenedő, a hatóságok és a drogkartell között vergődő Earl
ténykedését és a kábítószerellenes DEA nyomozását egészen az elkerülhetetlen
konfrontációig.
Clint Eastwood csupán
látszólag szegte meg a Gran Torinó
kapcsán tett fogadalmát, mivel annak hőse, Walt még tipikus Eastwood-hős, A csempész Earlje azonban már távolról
sem az. Bár ő is cinikusan viszonyul a fiatal generációhoz, ám a rendező és
Nick Schenk író nem áltatják a nézőt azzal, hogy a korához képest keménykötésű
antihős még egy utolsó utáni hőstettet fog véghez vinni. Akár az Amerikai mesterlövészben vagy a Sullyban, Eastwood tisztességes újságíró
módjára tudósít Leo Sharp hihetetlen történetéről. Bár az alkotók behozzák a
túl hosszan felvezetett drogfutár szál mellé a családi elidegenedés és az
elmúlás egyébként felületesen ábrázolt témáit, A csempész csupán takaréklángon pislákol, és hiányzik belőle a Gran Torino katarzisa. Eastwood
bűndrámája ugyanolyan papírízű filmriport marad, mint a rendező utóbbi években
készült művei.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|