KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A csempész

Benke Attila

The Mule – amerikai, 2018. Rendező: Clint Eastwood. Forgatókönyv: Nick Schenk. Operatőr: Yves Bélanger. Szereplők: Clint Eastwood (Earl Stone), Bradley Cooper (Colin Bates), Michael Pena (végrehajtó), Laurence Fishbourne (DEA ügynök), Alison Eastwood (Iris), Taissa Farmiga (Ginny). Gyártó: The Malpaso Company, Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Feliratos.116 perc.

 

Clint Eastwood látszólag megszegve a tíz évvel ezelőtt bemutatott Gran Torinóval tett fogadalmát ismét színész-rendezőként jegyez egy hasonló hangvételű elégikus bűnügyi drámát. Ám A csempész sajnos nem ér fel a nagy elődhöz. Eastwood Gran Torino utáni korszakában jellemzően igaz történeteket dramatizált (Amerikai mesterlövész, Sully, A párizsi vonat). Nincs ez másképp A csempész esetében sem, mely egy Leo Sharp (a filmben Earl Stone) nevű háborús veterán esetét dolgozza fel. A civilben kertészkedő Sharp azért működhetett drogfutárként, mert idős kora miatt a környezete nem gyanakodott rá. A kilencvenhez közeli férfit 2011-ben letartóztatták, a bíróság előtt megbánta tettét, így ideális karakter egy mélabús bűndrámához. A csempész párhuzamosan mutatja be a családjától elidegenedő, a hatóságok és a drogkartell között vergődő Earl ténykedését és a kábítószerellenes DEA nyomozását egészen az elkerülhetetlen konfrontációig.

Clint Eastwood csupán látszólag szegte meg a Gran Torinó kapcsán tett fogadalmát, mivel annak hőse, Walt még tipikus Eastwood-hős, A csempész Earlje azonban már távolról sem az. Bár ő is cinikusan viszonyul a fiatal generációhoz, ám a rendező és Nick Schenk író nem áltatják a nézőt azzal, hogy a korához képest keménykötésű antihős még egy utolsó utáni hőstettet fog véghez vinni. Akár az Amerikai mesterlövészben vagy a Sullyban, Eastwood tisztességes újságíró módjára tudósít Leo Sharp hihetetlen történetéről. Bár az alkotók behozzák a túl hosszan felvezetett drogfutár szál mellé a családi elidegenedés és az elmúlás egyébként felületesen ábrázolt témáit, A csempész csupán takaréklángon pislákol, és hiányzik belőle a Gran Torino katarzisa. Eastwood bűndrámája ugyanolyan papírízű filmriport marad, mint a rendező utóbbi években készült művei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13993