|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziBérgyilkost fogadtamKovács Patrik
Dead
in a Week: Or Your Money Back – brit, 2018. Rendezte és írta: Tom Edmunds. Kép:
Luke Bryant. Zene: Guy Garvey. Szereplők: Aneurin Barnard (William), Tom
Wilkinson (Leslie), Freya Mavor (Ellie), Christopher Eccleston (Harvey).
Gyártó: Guild of Assassins, Rather Good Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 90 perc.
Nem
csoda, hogy Aki Kaurismäki negyedszázada készült fekete komédiája, a Bérgyilkost fogadtam megihlette a fiatal
rendezőgenerációt, hiszen már az eredeti darab is különböző eredetű
inspirációkra épül: Bresson és Melville hűvös, egzisztencialista tapintású
munkái, de még inkább Irving Lerner Murder
by Contract című, méltatlanul elfeledett – sok tekintetben pionír
szellemiségű – film noirja tekinthető közvetlen elődjének. Hőse, a
munkahelyéről frissen elbocsátott fiatalember öngyilkosságra szánja el magát,
ám mivel kísérletei sorra csődöt mondanak, úgy dönt, sokat próbált hivatásosra
bízza a feladatot. A kiszemelt bérgyilkos azonban tipikus balfácánnak bizonyul,
de ha mindez nem volna elég, az ifjú áldozatjelölt időközben meggondolja magát,
ugyanis belehabarodik egy virágárusnőbe. Kaurismäki minimalista, angolosan
rideg vígjátéka felforgatja a bérgyilkos-tematika ok-okozati rendjét és gúnyt
űz megcementesedett kliséiből is. Ugyanerre vállalkozik az elsőfilmes Tom
Edmunds azonos címen futó remake-je is, ám egész más stíluseszközökkel.
Edmunds
ugyan a nyitányban jóval nagyobb teret szentel az egzisztencialista
szorongásélmény és a halálkultusz kifejtésének, mint Kaurismäki (még Camus-re
is nyílt utalást tesz), és az öngyilkossági kísérletek kivitelezése is színes
ötletkavalkád, ám a debütáns rendező hosszú távon mégis kevesebbet profitál az
alaphelyzetből: miután a konfliktus tetőfokára hág, s a főhős, William
megütközik a bérgyilkossal, Edmunds az abszurd bűnkomédiát hollywoodiánus
akcióthrillerre cseréli. Ennél is problémásabb, hogy a Bérgyilkost fogadtam végül tragikus hőssé emeli az eredeti mozi átkos
sorsú, de szánalomra méltó, a véletlen hálójában vergődő figuráit; nem is
rugaszkodhatna tehát messzebb Kaurismäki elképzeléseitől, valamint a játékidő
első – minden tekintetben kiváló – háromnegyed órájától.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|