|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziMaraVarga Zoltán
Mara
– amerikai, 2018. Rendezte: Clive Tonge. Írta: Jonathan Frank. Kép: Emil
Topuzov. Zene: James Edward Barker. Szereplők: Olga Kurylenko (Kate), Craig
Conway (Dougie), Rosie Fellner (Helena), Mackenzie Imsand (Sophie), Lance E.
Nichols (McCarthy). Gyártó: Moon River Studios / Synchronicity Entertainment.
Forgalmazó: ADS Service. Feliratos.
98 perc.
Semmi
meglepő nincs abban, hogy a horrorfilmet régóta meghitt viszony fűzi a rémálom
jelenségéhez, hiszen a műfajt akár a rémálmok föltérképezésének kísérleteként
is elgondolhatjuk, amely közelebb vihet a kimondhatatlan szorongások
artikulálásához s a félelmekkel történő szembenézéshez. Goya rézkarcának híres
figyelmeztetése a horror poklainak kapujára kívánkozik: „Az értelem álma
szörnyetegeket szül.” Álmokban kísértő fantomoktól rettegő karakterek, sikoltva
ébredő áldozatjelöltek s lidércnyomás és ébrenlét labirintusaiban bolyongó
elveszettek népesítik be például a Lelkek
karneválja, az Iszonyat vagy Az őrület torkában képsorait, sőt minden
idők legnagyobb karriert befutott horrorfiguráinak egyike, Freddy Krueger is
rémálmokból érkezett.
Az ő
babérjaira tör most az Amikor lehunyod a
szemed szörnyalakja, Mara (rá utal a film eredeti címe). Az Elm utca
fiataljait tizedelő borotvakesztyűs monstrumnak azonban nem kell tartania a
trónkövetelőtől, ahogyan a film nézőinek sem az álmatlan éjszakáktól a
mozivetítés után. A kudarc sokban magyarázható a markáns atmoszféra hiánya és a
vánszorgó tempó mellett azzal, hogy a rém az áldozatjelölteket az alvási
bénulás állapotában cserkészi be, a hősök önvédelmi aktivizálódásának érdemi
lehetősége nélkül pedig csődöt mond a feszültségépítés. Mindennek tetejébe a
szörny kevéssé kiaknázott, homályos árnyalak marad csupán, aki küllemében bár
emlékeztet a kortárs horror olyan nyúlánk figuráira, mint amilyen a Slender Man
szörnye, mégis leginkább a 30 éves Pumpkinhead bosszúdémonára hajaz – annak
mitologikus-misztikus háttere és mélysége nélkül. Szándékolatlan önreflektív
iróniát eredményezhet továbbá, hogy míg a szereplők az elalvástól rettegnek, a
film nézőinek is komoly kihívást jelenthet ébren maradni, amit az előre
sejthető sokkeffektusok sem kifejezetten segítenek elő.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|