KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sötét elmék

Kovács Patrik

The Darkest Minds – amerikai, 2018. Rendezte: Jennifer Yuh Nelson. Alexandra Bracken regénye nyomán írta: Chad Hodge. Kép: Kramer Morgenthau. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: Amandla Stenberg (Ruby), Harris Dickinson (Liam), Skylan Brooks (Dagi), Miya Cech (Zu). Gyártó: 21 Laps Entertainment. Szinkronizált. 104 perc.

 

Hiába fogyatkozik rohamosan a young adult-mozik iránti érdeklődés, Hollywood továbbra is igyekszik hasznot húzni Az éhezők viadalával hajdan csúcsára érkezett ciklusból. Az álomgyáriak ezúttal Alexandra Bracken Sötét elmék című regényét formálták mozgóképpé, ám a produkció korántsem tűnt sikervárományosnak: már az eredeti lektűr is a YA-históriák kliségyűjteménye, ráadásul a direktori széket egy kevés rutinnal bíró animációs rendező, Jennifer Yuh Nelson (Kung Fu Panda-sorozat) foglalta el. A tinédzserhősök köré szőtt negatív utópiák akkor igazán figyelemreméltók, ha a mának is üzennek, a Sötét elméktől azonban távol áll a társadalomtudatos rétegzettség. A szuperképességekkel megáldott hősnőt a film elején „rehabilitációs” táborba zárják, mert a kormány – számos más társával együtt – veszélyforrást lát benne. Ennek örvén a Sötét elmék könnyűszerrel reflektálhatna Trump elnök migrációs politikájára, ám a szkriptet jegyző Chad Hodge nem csapja le a magas labdát: a mozi szinte rögtön a bonyodalmak felvázolásával indul, és a tábori körülmények illusztrálására is csupán néhány percet szán. Így aztán a történet javát az tölti ki, ami a regényben sem túl izgalmas: az ifjú protagonisták szerelmi szállal megtoldott bolyongása.

Hodge végül elveszti a vámon, amit a réven nyert: hiába szab az első perctől feszes iramot a cselekménynek, a hatástechnikailag egysíkúan megvalósított jelenetek és a visszatérő konfliktusok (az író legalább ötször állítja hősnőjét a „hazatérni vagy sem” dilemmája elé) láttán hamar lankadni kezd a nézői figyelem. A szerény büdzséből adódóan a látványvilág sem túl markáns, a szüzsében pedig Az erő krónikája, a Stranger Things és a Logan motívumaira ismerhetünk – ám ezúttal minden kisstílű, akár egy sorozat pilotepizódjában, amely talmi szemfényvesztéssel próbálja magához édesgetni közönségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13813