KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fa alatt

Kolozsi László

Undir trénu – izlandi, 2017. Rendezte és írta: Hafsteinn Gunnar Sigurðsson. Kép: Monika Lenczewska. Zene: Daniel Bjarnason. Szereplők: Steinþór Hróar Steinþórsson (Atli), Sigurður Sigurjónsson (Baldvin), Edda Björnvinsdóttir (Inga), Bornsteinn Bachmann (Konrad), Selma Björnsdóttír (Eybjorg). Gyártó: Netop Films / DI Factory / Madants. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 89 perc.

 

A Huszár és a szolgáló című magyar népmesében a huszár összeszólalkozik egy szolgálóval, hogy az, amit a vízparton látnak, rák-e vagy mász. A veszekedésük odáig fajul, hogy végül környezetükben szinte mindenki szörnyű halált hal. A jelentéktelennek, vagy legalábbis nem éppen cunami erejű, sorsdöntő csapásnak ható kiindulópont A fa alatt című izlandi filmben a tömbház-szomszédok hangos szeretkezése – amitől a férj pornók nézegetésébe menekül. A történet másik szálán, a férj szüleinek sorsát ábrázoló szálon, a család kertjében álló fa, a fa szomszéd kertjét betakaró árnyéka a szokatlan casus belli.

Számos szomszédviszonyt ábrázoló tragikomédia akad mind a magyar irodalomban (például Arany János költeménye) mind a filmtörténetben (Szomjas György életművének fontos darabjai), de egyik sem olyan brutális, egyik sem torkollik olyan tombolásba, olyan elementáris erejű leszámolásba, mint Hafsteinn Gunnar Sigurðsson filmje. Az A fa alatt abszurd részletei, epizódjai is emlékezetesek, de leginkább feledhetetlenné mégiscsak a véres és leginkább dán filmeket idéző, nyersen realista, borzalmasságában is szomorú végkifejlete teszi. Tehát ez a szatíraként induló, a mai izlandi irodalom egyik legfontosabb alakjának Jón Kalman Stéfanssonak sorsdrámáit is megidéző alkotás nem marad meg a szatíra nyomvonalán: a válás nem tűnik elkerülhetetlennek, a kibékülés már majdnem közel, amikor beüt a mennykő. A főszereplő – Steinþór Hróar Steinþórsson remek a szerepben – anyja a leginkább oka annak a totális káosznak, amelyből nincs és nem lehet kiút. És ez kissé sajnálatos, nem csak azért, mert A fa alatt szatírának jobb, mint Shakespeare-ba ojtott slashernek, hanem azért is, mert könnyebb lenne nekünk, nézőknek elviselni ezt a kemény filmet, sőt hétköznapjainkat is, ha azt látnánk, hogy van kiút. Lehetséges megváltás. De ez alatt a fa alatt nem lehet fellégezni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13731