|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA bátrak háborújaKovács Patrik
USS Indianapolis: Men of
Courage – amerikai, 2016. Rendezte: Mario Van Peebles. Szereplők: Nicolas Cage,
Tom Sizemore, Thomas Jane. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.
Az amerikai
haditengerészet nehézcirkálóját, a USS Indianapolist – mely Truman elnök titkos
parancsát teljesítve az első éles bevetésre szánt atombomba alkatrészeit
szállította Tinian csendes-óceáni szigetére – 1945 nyarán elsüllyesztette egy
japán tengeralattjáró. Az áldozatok napokon át hánykolódtak a nyílt tengeren, s
nem csupán a növekvő víz- és élelemhiánnyal kellett dacolniuk, de a mélyben
emberhúsra éhes cápák garmadája várta őket. Az 1200 fős legénység csupán
negyede élte túl a vérfagyasztó tortúrát. Mario Van Peebles A bátrak háborúja című darabja a hírhedt
katasztrófa mozgóképes mementója kíván lenni, és bár témaválasztása súlyos, sőt
némiképp még eredeti is – a tragédiát mindössze egyetlen tévéfilm dolgozta fel
negyedszázaddal ezelőtt –, az anyagkezelésről mindez már korántsem mondható el.
Sajnos a rendező
képtelen ésszerűsíteni a sok helyütt túlírt, s egyébiránt is obskúrus
forgatókönyvet: A bátrak háborúja unalmas
B-movie, melynek cselekménye ólomlábakon halad előre még annak ellenére is,
hogy a műfaji orientáció legalább háromszor térül el a kétórás játékidő során.
Filmünk kezdetben szívszaggató melodráma és háborús akciófilm kevercse, hogy
középtájon enyhe horrorral fűszerezett túlélőthriller váljék belőle, a zárlat
pedig velős bírósági drámába forduljon. Van Peebles hatástechnikai szempontból
is kudarcokat halmoz: az akciójeleneteket a nyers, félkész CGI-technika teszi
hamissá, míg a cápatámadások hevenyészve építgetett feszültségét a gépiesen
ismétlődő, ezért teljesen izgalommentes sokkeffektek döntik romba. A mozi
szakajtónyi karakterrel zsonglőrködik, de egyikben sincs lehetőség mélyre ásni,
viszont nem marad el a Michael Bay Pearl
Harborjából kölcsönzött, kliséktől hemzsegő szerelmi háromszög-helyzet. A
dramaturgia súlypontozása is egyenetlen, ami egyebek mellett azért is probléma,
mert McVay kapitány (Nicolas Cage) peréből kellő figyelemmel igazán érdekfeszítő
aspektust lehetett volna formálni. Az alkotók bizonyára arra alapoztak, hogy az
Indianapolis-eset kollektív emlékezetbeli beágyazottsága viszonylag nagy, és a
kiváló alaptéma majd szárnyakat ad a produkciónak. Tévedtek. Aki az események
valóban minőségi játékfilmes reprezentációjára kíváncsi, az továbbra sem tehet
egyebet, minthogy újranézni Spielberg klasszikusának, A cápának hátborzongatóan zseniális csúcsjelenetét, melyben a
veterán matróz, Quint (Robert Shaw) eleveníti fel a szomorú sorsú hadihajó
históriáját.
Extrák: Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|