|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziHárom hegycsúcsKovács Patrik
Drei Zinnen –
német-olasz, 2017. Rendezte és írta: Jan Zabeil. Kép: Axel Schneppat.
Szereplők: Alexander Fehling (Aaron), Bérénice Bejo (Lea), Arian Montgomery
(Tristan). Gyártó: Echofilm / Rohfilm. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 94 perc.
Szemlátomást
kimeríthetetlenek a szövevényes apa-gyermek kapcsolatokat bemutató
mozgókép-históriák: ezt ékesen bizonyítja az is, hogy átívelik a fél
filmtörténetet. Legyen szó akár neorealista művészfilmről (Biciklitolvajok), családi melodrámáról (Kramer kontra Kramer) vagy túlfűtött akcióthrillerről (Fehér éjszaka), látható, hogy az
apaszerep ellentmondásait kiaknázó mozik családfája mennyire szerteágazó. A Három hegycsúcs egy pillanatig sem
viszonyul felforgató módon a tematikához, hiszen unalomig ismert családi
válsághelyzetet exponál. Lea gyermekével, Tristannel és újdonsült élettársával,
Aaronnal idillinek ígérkező kirándulást tesz az olasz Dolomitokba, ám a friss
hegyi levegő indulatos viszályt gerjeszt a kisfiú és nevelőapja között.
Kettejük egyre vehemensebb pszichológiai hadviselése egy balul sikerült túra
során éri el csúcspontját: Aaron komoly sérülést szenved, ráadásul a
leereszkedő ködben szem elől téveszti mostohafiát, s így mindkettejüket túszul
ejti a fagyos hegyvidék.
Innentől a Három hegycsúcs hagyományos
túlélőthrillerbe fordul át, ám Zabeil oly hosszan érleli a műfaj által
megkövetelt konfliktust, hogy mire az valóban beizzik, elapad a feszültség. Az
opusz sokkal izgalmasabb az ezt megelőző egy órában: nemesen konzervatív,
lassan építkező családi melodráma pereg előttünk, melyet nem is a – sokszor
banális – dialógok, hanem a kölcsönös meg nem értettséget kidomborító
változatos motívumok éltetnek. Csalódást okoz viszont, hogy a felvetett
problematika túl általános, így néhol olybá tűnhet, mintha egy zöldfülű
családterapeutáknak szánt oktatófilmet látnánk. És bár a színészek az erősen
tipizált karakterek bőrében is brillíroznak, Az igazi törődés című norvég mozi sokkal hitelesebb gesztusokkal
tolmácsolta ugyanezt a témát a közelmúltban.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|