|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA párizsi vonatKránicz Bence
The 15:17 to Paris –
amerikai, 2018. Rendezte: Clint Eastwood. Írta: Jeffrey E. Stern könyvéből
Dorothy Blyskal. Kép: Tom Stern. Zene: Thomas Newman. Szereplők: Spencer Stone
(Stone), Anthony Sadler (Sadler), Alek Skarlatos (Skarlatos), Isabelle Risacher
Moogalian (Isabelle), Ray COrasani (Ayoub). Gyártó: Malpaso Productions /
Village Roadshow Picures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 94 perc.
Két rendező akad az
utóbbi évekből, akik nyolcvan fölött nemcsak dolgoznak, de kísérleteznek is,
újító szellemű filmjeik pedig a magyar mozikba is eljutottak. Az egyikük a Búcsú a nyelvtől térhatású avantgárdját
jegyző Jean-Luc Godard, a másik Clint Eastwood, aki harminchatodik
rendezésében, A párizsi vonatban
saját magukkal játszatja el a 2015-ös, meghiúsult terrorcselekmény hősies
áldozatait. Ennyi rizikó nélkül Eastwood valószínűleg elaludt volna a
forgatáson, mivel a film minden eleme feltűnt az utóbbi években készített
filmjeiben: a kéretlenül is hőssé váló átlagjóska a Sullyból, a fegyverkezés és az amerikai „békeexport” mellett hitet
tevő, konzervatív férfi hősök az Amerikai
mesterlövészből, a sorsszerű katasztrófában helytálló kisemberek az Azutánból lehetnek ismerősek. Az életmű
jellegzetes hősei és konfliktusai mellett a vonatos akciót előrevetítő,
egyébként a hősök gyerekkori barátságánál kezdődő történet is elnyűtt
sablonokra épít. Ráadásul a sztárokat a mellékszerepekben is nélkülöző A párizsi vonat képi és zenei síkon is
Eastwood legprimitívebb, kifejezetten olcsó produkciókat idéző munkái közé
tartozik.
Ám éppen a tudatos
puritánságban áll Eastwood kísérletének lényege. A párizsi vonattal a rendező a dokumentumdráma műfajához kerül közel,
ezért fogja vissza a történetben rejlő thrillerpotenciált és ragaszkodik a
tévés esztétikához. A fináléban átadott Becsületrendek dokumentumfelvételei nem
válnak le a film egészéről, mert addig is a merénylet valódi érintettjeit
láthattuk – elvégre kik képviselhetnék hívebben a vásznon a hétköznapi amerikai
bajnokokat, mint saját maguk? Más kérdés, hogy a darabosan játszó főszereplők,
főként a monstruózus megjelenésű Spencer Stone játéka mindvégig bizarr és
elidegenítő élményként tartja távol a nézőktől A párizsi vonatot. Eastwood pechje, hogy a fegyverbolondok
hőstetteit megéneklő film premierje után egy héttel Floridában tizenhét embert
ölt meg egy fiatal férfi, de tény, hogy enélkül sem könnyű rokonszenvezni olyan
hősökkel, akik már gyerekként büszkén mutogatják egymásnak a ruhásszekrényben
tárolt, éles lőfegyvereket.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|