|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Mozi24 óra a haláligRoboz Gábor
24 Hours to Live –
dél-afrikai–hongkongi, 2017. Rendezte: Brian Smrz. Írta: Zach Dean, Jim McClain
és Ron Mita. Kép: Ben Nott. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Ethan Hawke (Travis
Conrad), Rutger Hauer (Frank), Paul Anderson (Jim Morrow), Nathalie Boltt (Helen).
Gyártó: Thunder Road Pictures. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 93 perc.
Ethan
Hawke gályázik már annyi ideje Hollywood környékén, hogy ötvenhez közeledve
kijárjon neki egy vagány akciószerep, és a műfajkalandor a Versenyfutás az idővel fércműve után idén újabb próbát tett. A
rendezés feladatát az egyik stúdiófilmes trendhez igazodva az a Brian Smrz
kapta meg, aki három évtizeden át dolgozott kaszkadőrként, és a 2009-es Hős kerestetik után ő is kapott még egy
esélyt. Közös filmjüket sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy címe
zsákbamacskát árul: a 24 óra a halálig
főhőse egy ex-bérgyilkos, akit egykori társa rábeszél egy utolsó utáni munkára,
a férfi azonban lelkiismereti okokból (hiába interpolos a célpont, ha egyszer
anya is) felrúgja a tervet, és kis híján bele is hal. Ezután olyan lesz a
napja, mint Jack Bauernek fénykorában: nem csak megmentőként, hanem
bosszúállóként is teljesítenie kell, és a testébe injekciózott vegyületek csak
huszonnégy óráig tartják életben.
Bár a Cranket idéző alapötlet és a rendező
múltja (meg a Bourne-sorozat ihlette
zene) a műfaj ismerőinek nyaktörő mutatványokat és túlpörgetett cselekményt
ígér, a film épp az ellenkező stratégiát választja. A volt munkaadója ellen
forduló hős hadjárata a követhetőre vágott akcióktól a szinte végig hihető
fordulatokon át a mérsékelt erőszakig manapság szokatlannak számít, a ritkán
látott dél-afrikai közeg szintén üdítő, és ugyan kibontakozni nincs lehetősége,
Hawke rutinból hozza a kiégett keményfiú figuráját. Legalább annyira nehéz
haragudni a filmre, mint fél évvel a megtekintés után emlékezni rá: Liam Neeson
és Keanu Reeves adrenalinbombái mellett ilyen visszafogott iparos munkával nem
lehet akciósztárt csinálni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 5 |
|
|
|
|