|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziAnyám mozijaKovács Gellért
Mia madre – olasz, 2015. Rendezte: Nanni Moretti. Írta: Valia Santella, Francesco Piccolo és Nanni Moretti. Kép: Arnaldo Catinari. Szereplők: Margherita Buy (Margherita), John Torturro (Barry), Giulia Lazzarini (Ada), Nanni Moretti (Giovanni). Gyártó: Sacher Film / Fandango / Le Pacte. Forgalmazó: Cinenuovo. Feliratos. 106 perc. Nem nehéz szeretni a mifelénk nem igazán
népszerű, de odahaza és a nagy fesztiválokon évtizedek óta elismert
színész-rendező, Nanni Moretti (A fiú
szobája, Van pápánk!) újabb alkotását, sőt ez azzal együtt is igaz, hogy
távolról sem az Anyám mozija a
leghatásosabb műve. Mint nála rendkívül sokszor, most is személyes a hangvétel,
hiszen alig leplezetten egyfajta terápiafilmről van szó: Moretti saját
édesanyja betegségét, elvesztését igyekezett feldolgozni a forgatókönyvben. Főhőse
egy rendező (Margherita Buy), aki új filmjén dolgozik, miközben a gyászra is
kénytelen rákészülni, mindez pedig olyan szomorú felismeréshez vezeti, amelynek
következtében magánéletének elhanyagoltságával és munkájának üres rutinjával is
szembesül.
Moretti inkább
eszköztelen, mégis igen intenzív, olaszosan tépelődős érzelgőssége elégségesen
magával ragadhatja a nézőt, ám sokat elárul a filmről, hogy épp a főszereplő
az, aki a legkevésbé érdekes benne. Margherita Buy tekintete mély titkok
helyett inkább csak felszínes mélabút hordoz – nála izgalmasabb a testvérét
játszó Moretti, aki egyetlen mondatával, sokat jelentő félmosolyával közelebb
hozza az egyébként igen hétköznapi történetet. Nem beszélve a kicsit link és hazudós,
ám épp ezért is bájos sztárszínészt alakító John Turturro-ról – még aligha
sejtették, hogy két év múlva milyen különösen szól majd például az a vicces
mondat, amely az ő szájából hangzik el, miután a repülőtérről a római belváros
felé az autóban elalszik, majd felriadva a következőt meséli Margheritának: „Ó,
Istenem, micsoda rémálom! Kevin Spacey megpróbált megölni!”
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|