|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziRenegátokFekete Tamás
Renegades –
amerikai-francia, 2017. Rendezte: Steven Quale. Írta: Luc Besson és Richard
Wenk. Kép: Brian Pearson. Zene: Eric Serra. Szereplők: Ewen Bremner (Rainey), Charlie
Bewley (Stanton), J.K. Simmons (A tábornok), Sylvia Hoeks (Lara). Gyártó:
EuropaCorp / Belga Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 105 perc.
A kalandműfaj egyik
legrégibb és legkedveltebb toposza a vélt vagy valós kincs utáni hajsza: a
MacGuffinként szolgáló zsákmány nem csupán az út kalandjainak szinte végtelen
számú és módú felmutatását kínálja, de a kapzsi és áruló emberi természet
lakmuszpapírját is beszínezi. A sorban így éppúgy megfér a Sierra Madréba tartó
Humphrey Bogart és csapata, mint Indiana Jones, akit jellemzően éppen a
keresett tárgy léptet át a fantasztikum területére. Ezen az alműfajon belül
már-már önálló leágazásnak tűnik az a néhány film, ahol valós történelmi és
földrajzi helyen és időben, egy valódi fegyveres konfliktus kellős közepén
indul másfajta csatába egy osztagnyi katona – ráadásul a cél minden esetben egy
rakomány arany, melynek létezése teljes mértékben bizonyítottnak is látszik. Az
1995-ben, a délszláv háború végén játszódó Renegátokban
egy csapat amerikai tengerészgyalogos ered egy több százmillió dollárt érő
kincs nyomába, melyet még a nácik raboltak el Franciaországból, és mely most
egy tó mélyén pihen.
Steven Quale még James
Cameron mellett kóstolt bele a filmkészítésbe, és öt közös munkájuk alatt több
szakmát is kipróbált – harmadik önálló rendezésén azonban mégis inkább a
forgatókönyvíró/producer Luc Besson hatása érződik. Az amerikai sikereket
gyermeki lelkesedéssel európaizálni, ezzel együtt pedig B-filmesíteni is akaró
Besson számára ezúttal az Öböl-háborúban játszódó Sivatagi cápák lehetett a minta. Ám David O. Russell filmje nem
csupán az egyszeri mozinézők, a készítők számára is csupán távoli emlék lehet:
szűk marokkal mért erényeit ugyanis már nem sikerült átmenekíteni. Hőseink
egytől-egyig aranyszívű férfiak, akik már az első pillanatban természetesnek
veszik a fitfti-fifti osztozást maguk és a bosnyák nép között, és végig e
szerint is cselekednek. A fordulatokban meglepően szegény történetben az írói
tanácstalanság jeleként feltűnik még antagonistaként egy gonosz szerb tábornok
is, akinek sorsa egyetlen, felülről jövő gombnyomás következtében végeztetik
be. Az ötlet és a szándék hiánya azonban még az arany fényénél is erősebben
csillog.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 6.5 |
|
|
|
|