|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziIsten hozott Németországban!Barkóczi Janka
Wilkommen bei den
Hartmanns – német, 2017. Rendezte és írta: Simon Verhoeven. Kép: Jo Heim. Zene:
Gary Go. Szereplők: Heiner Lauterbach (Richard), Senta Berger (Angelika),
Florian David Fitz (Philip), Eric Kabongo (Diallo), Elyas M’Barek (Berger),
Palina Rojinksi (Sofie). Gyártó: Sentana Filmproduktion / Wiedermann &
Berg. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos.
116 perc.
Mi másról szólhatna az
év eddig legsikeresebb filmje Németországban, mint az egyre nyomasztóbb menekültválságról.
Ez az, amiről mindenkinek van véleménye, amivel kapcsolatban a nagy többség
bármikor örömmel kioktat másokat, és amit szinte lehetetlen ilyen vagy olyan
érzelmek nélkül, hideg fejjel végiggondolni. Simon Verhoeven merészen beleáll a
témába és addig csavargatja a romkom kliséket, míg sikerül egy színét és
fonákját felvillantó, helyenként meglepően humoros vígjátékot rendeznie.
Hartmannék, a
jólszituált müncheni család, hirtelen felindulásból magukhoz vesznek egy fiatal
afrikai menekültet a közeli befogadó állomásról. Az idegen minden értelemben
megszínesíti életüket, pláne, hogy a filantróp lendülettől hajtva kevésbé kell
saját neurózisaikkal szembesülniük. Míg a pincébe beszállásolt, szelíd
házikedvencként kezelt Diallo boldogan nyírja a kerti sövényt, az anya
alkoholproblémáitól, a családfő a kapuzárási pániktól, fiatal felnőtt gyerekeik
pedig rossz beidegződéseiktől próbálnak szabadulni. A remek színészek, Senta
Berger, Heiner Lauterbach, Palina Rojinski, többnyire sikerrel egyensúlyoznak a
bumfordi gúny és a túlhajtott politikai korrektség irritáló végletei között, de
a dolguk nem egyszerű. A viccesen pergő, ironikus dialógok és a multikulti
helyzetkomikum sem fedhetik el teljesen azokat a beidegződéseket, melyek az
európai civilizáció lényegéhez tartoznak. Az Isten hozott Hartmannéknál nézettsége rekordokat döntöget, mert a
napos oldalát mutatja meg valaminek, ami egyébként igazi tragédia. Kár, hogy a
film tényleges társadalmi hatásáról nincsenek a jegyeladási statisztikákhoz
hasonló, pontos adataink.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2 átlag: 8.5 |
|
|
|
|