|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziRaid – A törvény nemébenKovács Kata
Raid dingue – francia, 2016.
Rendezte: Dany Boon. Írta: Sarah Kaminsky és Dany Boon. Kép: Denis Rouden.
Zene: Michel Tordjman és Maxime Desprez. Szereplők: Alice Pol (Johanna), Dany
Boon (Eugene), Michel Blanc (Pasquali), Yvan Attal (Viktor). Gyártó: Pathé / TF’
/ Artémis Productions.Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 105 perc.
A kortárs európai
közönségfilm szupersztárja, Dany Boon legújabb munkája, szemben a 2008-as Isten hozott az isten háta mögött rekord-kasszasikerével
– 20,5 millió néző – még az 5 milliós nézőszámot sem érte el hazájában,
Franciaországban. Pedig a színész-rendező korántsem evezett új vizekre,
készített már korábban is hatósági vígjátékot (Finánc a pácban), sőt, hasonlóan a 2014-es Szuper-hipochonderhez, a burleszk-elemekben bővelkedő
akció-vígjáték itt is a screwball
irányába kanyarodik el, a fináléra pedig hősnőnk itt is akció-, sőt, nemzeti hőssé
avanzsál. A Raid humorforrását
tekintve ezúttal azonban nem a rasszista poénok, hanem a nő- illetve
macsógyűlölet birodalmába kalauzol.
Johanna a francia elit
alakulat megszállottja, ám jelentkezéseit egészen idáig mindig
visszautasították, köszönhetően részben a rendőr-berkekben uralkodó
nőgyűlöletnek, részben pedig a hősnő totális alkalmatlanságának. Johanna nagyon
erős, de rendkívül ügyetlen, együgyű, viszont nagyon szorgalmas és elszánt.
Kvalitásainak vajmi kevés köze van ahhoz, hogy végül mégiscsak bebocsátást nyer
a vágyott kiképzésre, belügyminiszter apja elhatározza ugyanis, hogy közbelép,
és csupán azért veteti fel a lányát, hogy egy életre megutáltassák vele ezt a
pályát. Johanna elszántsága azonban határtalan, esze ágában sincs közelgő
esküvője fényében otthagyni a rendőri pályát, és háziasszonynak állni. A
fináléra a film abszurd és blőd különös és látványos keverékévé alakul, Johanna
karaktere pedig hirtelen és indokolatlan fejlődésen megy át. Teljesen világos,
hogy a film motorjául szánt női egyenjogúság tematika nem a legszélesebb
nézőtömegeket mozgatja, az azonban már talányosabb, hogy az alkotók érdeklődése
miért ebbe az irányba fordult, ha egyszer aligha tudnak többet mondani róla,
mint hogy a nők és a férfiak ugyanúgy lehetnek
tehetségesek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 4 átlag: 7.75 |
|
|
|
|