|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA látogatásSoós Tamás Dénes
The Visit – amerikai,
2015. Rendezte: M. Night Shyamalan. Szereplők: Olivia DeJonge, Ed Oxenbould,
Deanna Dunagan. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 94 perc.
Shyamalan az elmúlt
években azon fáradozott, hogy a természetfeletti thrillerek után a hosszútávú
mélyrepülésnek is bajnoka legyen. Tiszta burleszk, amit a Lány a vízben óta művelt: egyre nagyobb és nagyobb költségvetésű
filmekkel hasalt el a rendező, akinek nevét már azokon a filmszakkörökön is
csak diszkrét kuncogással emlegetik, ahol régen még dobogós helyre rangsorolták
a Hitchcock-tanítványok körében. Vezető pozícióját azóta más listákon őrzi –
első azok között, akik közös nevezőre hozták Spielberg és Ed Wood művészetét –,
és bár ezért sokan a túltengő küldetéstudatot okolják (Lány a vízben című filmjében mégiscsak magára osztotta a jövő generációit
felvilágosító író szerepét), Shyamalan inkább a túltengő stúdiókontrollra
mutogat, és arra fogja Az utolsó
léghajlító meg A Föld után katasztrófáját, hogy megvonták
tőle a végső vágás jogát. Ezért két éve hátat fordított Hollywoodnak, és a Föld után-ért kapott gázsijából maga finanszírozta A látogatást, hogy bizonyítsa: ért még
a film- na meg a pénzcsináláshoz.
A látogatás után két dolgot nem
érdemes tagadni: hogy Shyamalan tud még nagyot kaszálni (az ötmillió dollárból
barkácsolt film költségének hússzorosát is megkereste), de ha valamihez, hát a
humorhoz nincs érzéke. Pedig szatírát forgatott, az Ideglelés nyomvonalán haladó talált filmes horrorokét, melyek olcsó
jump scare-jeit a sosem látott
nagyszüleikhez elutazó gyerekek poénból elkövetett ijesztgetései, a
természetfeletti rémeket pedig az alvajáró és -hányó, szenilis nagymama
hivatott kifigurázni. Karikatúrája mégsem áll össze, mert nem dönti el, mit
akar parodizálni. A kézikamerás horrorformát? A Jancsi és Juliska aktualizálásán keresztül a Grimm-meséket? Netán
önmagát: a máskor bombasztikus fordulatokra hagyatkozó, itt a banális
hétköznapokhoz passzintott stílusát? Shyamalantól meglepően földhözragadt film A látogatás, de egyben unalmas is, mert
horrort csak közhelyeset csihol ki a fináléból, a humor kimerül a pöszén
rappelő kisfiú önreflexív magánszámaiban, a nagy csavart pedig korunk vizuális
kultúrája hitelteleníti. Shyamalan, visszavéve az uralmat a Pro Tools felett,
három verziót is összevágott a filmből: egy vígjátékot, egy horrort, és egy
harmadikat, ami a kettő közé esett. Talán mindenki jobban járt volna a
horrorral – hiszen azzal, mint a tömeggyilkos szerepét fűkre és fákra osztó Az esemény óta tudjuk, ha nem is szándékosan,
de Shyamalan is tud kacagtatni.
Extrák: Kimaradt jelenetek,
alternatív befejezés.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1 átlag: 9 |
|
|
|
|