|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziRossz anyákKovács Kata
Bad
Moms – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Scott Moore és Josh Lucas. Kép: Jim
Denault. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Mila Kunis (Amy), Kristen Bell
(Kiki), Kathryn Hahn (Carla), Christina Applegate (Gwendolyn), Jada Pinkett
Smith (Stacy). Gyártó: Block Entertainment / STX Entertainment. Forgalmazó:
Freeman Film. Szinkronizált. 100
perc.
Dr.
Spock és a kötődő nevelés után íme az új trend a gyereknevelésben: belátni,
hogy az ember nem csinál mindent tökéletesen. Az anyaszerep a csúcsra járatott
maximalizmus terepe, 0-24-es érzelmi, fizikai és szellemi készenlét. És
bármennyire is univerzális konstrukció, mégis alapvetően meghatározza a
társadalmi kontextus. Az átlag amerikai anya gyereke születése után hamar újra
munkába áll, rengeteg feladatot ró rá a gyereket gondozó intézményrendszer
(maratoni SZMK értekezletek, kirándulások, sütivásárok), egyszerre küzd férje
egyre lanyhuló figyelméért és verseng a játszótéri anyukák tökéletességével,
így viszonylag könnyen körülhatárolható a kiégésének oka is.
A Rossz anyák főhősnője, Amy éppen itt
tart: húszévesen szült, napjai a kiskamasz gyerekei körüli feladatok, saját
karrierje, valamint tohonya férje (és Stukker nevű kutyája) háromszögében
telnek. És amikor minden összeesküszik ellene, úgy dönt, feladja, mostantól
mindenki gondoskodjon magáról, beáll a „rossz anyák” triójába (Kristen Bell,
Kathryn Hahn). Rögtön megismerkedésük estéjén vad szupermarketbeli piálós
balhézásban kötnek véd- és dacszövetséget (a slow-motion party-montázs a film
egyik legemlékezetesebb jelenete), mindhárman belátják, nem tökéletesek, és
innentől mernek szabadon káromkodni, piálni, szexelni. Ugyanakkor nehéz szó
nélkül elmenni amellett, hogy kötelező jellemfejlődés gyanánt a film
megköveteli tőlük, nyerjék meg az SZMK-elnökválasztást, szerezzék vissza
utálatos főnöküktől az állásukat, szelídítsék meg kölykeiket, bocsássanak meg a
volt férjüknek és szerezzenek új pasit, azaz az élet minden területén álljanak
a sarkukra. A hollywoodi receptre készült „rossz” filmek között (Tapló Télapó, Rossz tanár) ez a mostani mégis a felső kategóriába esik, ami
elsősorban a kiváló castingnak és a három színésznőnek (plusz az ellenlábast
alakító Christina Applegate-nek) köszönhető. Ugyanakkor eszünkbe juttathatja a
gyerekvállalás-tematika olyan midcult darabjait is, mint A legszebb dolog vagy a Szemünk
fénye, melyek újranézésre azért sokkal érdemesebbek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 5.67 |
|
|
|
|