|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA zátonyVajda Judit
The Shallows – amerikai, 2016. Rendezte: Jaume Collet-Serra. Írta: Anthony
Jaswinski. Kép: Flavio Martinez Labiano. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Blake
Lively (Nancy), Oscar Jaenada (Carlos), Sedona Legge (Chloe). Gyártó: Columbia
Pictures / Ombra Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 100 perc.
Hat évvel férje, Ryan
Reynolds után (Élve eltemetve) Blake
Lively is megpróbálkozott egy egyszereplős, erősen behatárolt helyszínen
játszódó alkotással. Egy idilli titkos öbölben egy rá vadászó gyilkos cápa
miatt a parttól alig 200 méterre található zátonyon rekedt szörföslány sztorija
nagyon ígéretesen hangzik, és nem a színésznőn múlt, hogy az ígéretek
beváltatlanul maradtak. A kudarcot már akkor sejteni lehetett, amikor kiderült,
hogy a művet az izgalmas horrorfilmes alkotóból (Viasztestek, Az árva)
Liam Neeson házi direktorává avanzsáló (Ismeretlen
férfi, Non-stop, Éjszakai hajsza) Jaume Collet-Serra
rendezi. A katalán filmes szépen betagozódott a hollywoodi tucatszakik közé,
amire A zátony is újabb szomorú
bizonyíték.
Collet-Serra alkotása –
a nyilvánvalón kívül – olyan elődökkel rendelkezik, mint a Nyílt tengeren vagy a 127 óra,
de meg sem közelíti azok színvonalát. Előbbi alkotástól az különbözteti meg,
hogy abban két főhőst figyeltünk, így lehetőségünk nyílt pszichológiai
megfigyelésekre, míg itt Nancy magányos harca lélektanilag kifejtetlen marad.
Ehhez hasonlóan kihagyják azt a ziccert is, hogy a női főhős segítségével feminista
szemszöget érvényesítsenek – így úgy tűnik, csupán azért választottak nőt
központi figurának, mert kellemesebb a (férfi) szemnek szűk másfél órán át egy
dúskeblű, hosszú combú szőkét, mint egy szőrös szörföst bámulni. Felmerül
ugyan, hogy a főhősnő nemrég elhunyt édesanyját gyászolja, de Collet-Seráék
ezzel sem kezdenek semmit. Egyetlen többértelmű motívummal dolgoznak, ám a
sérült sirály szimbóluma arcpirítóan didaktikus. A zátony így végig teljesen kiszámítható marad: pontosan olyan,
mint amit egy „ember vs. cápa” témájú tucatthrillertől várunk. Az egész
játékidő alatt csupán az szerez kellemes perceket, hogy a műben olyan silányak
a vizuális trükkök, mint a Sharknado-filmek
gyengébb pillanataiban.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 9 átlag: 7 |
|
|
|
|