|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziEmlékek őrzőiÁrva Márton
Les
héritiers – francia, 2015. Rendezte: Marie-Castille Mention-Schaar. Írta: Ahmed
Dramé. Kép: Myriam Vinocour. Szereplők: Ariane Ascaride (Anne), Ahmed Dramé
(Malik), Noémie Merlant (Mélanie), Geneviève Mnich (Yvette). Gyártó: Loma Nasha
/ Vendredi Film. Forgalmazó: MTVA. Feliratos.
105 perc.
A
francia önéletrajzi ihletésű iskolai drámák az 1933-as Magatartásból elégtelentől a néhány éve bemutatott Az osztályig ívelő vaskos tradíciójában
valószínűleg kevés tételt találni, ami olyan következetesen ragaszkodik a
pedagógiai gesztusokhoz, mint az Emlékek
őrzői.
A
származás, vallás és vérmérséklet tekintetében is jelentős különbségekkel –
vagyis az együttélés és a megértés állandó nehézségeivel – szembenéző osztályt
új tanárnő veszi szárnyai alá, aki az intézményvezetés legnagyobb meglepetésére
a tanulmányi eredmények javulását és a közösség összekovácsolódását sem tekinti
elveszett ügynek. Gueguen tanárnő ráadásul benevezi rosszhírű csapatát egy
országos versenyre, amin a náci koncentrációs táborokba került gyerekek sorsát
bemutató közös projektet kell elkészíteni. Így a játékidő nagy részében kettős
nevelődési történetet látunk, amelyben csoportmunka, múzeumlátogatás és végül
Léon Zyguel holokauszt-túlélő előadása segíti az immár példásan fogékony
fiatalok tudás- és attitűdbeli épülését is. A fordulatok helyett a megbízható
feloldásokban és elmorzsolt könnycseppekben bízó filmben persze az osztályfőnök
is emberségből ad leckét diákjainak, és csak villanásnyi időre hagyjuk el a
biztonságos tantermeket, hogy a megható jelenetek során előcsalt együttérzés ne
kerüljön a sulin kívül is vizsgahelyzetbe.
A
Malik néven önmagát alakító Ahmed Dramé nagyhatású gimnáziumi élményeit
újrajátszó munka didaktikus alapállása tehát kezdettől büszkén vállalt, nyílt
titok („Semelyik kép sem ártatlan” – hangzik el az egyik első tanórán). Az Emlékek őrzői optimista története talán
maga is pedagógiai foglalkozások kiindulópontjaként érvényesülhet leginkább,
hiszen ahogy egy jól sikerült bemutató óra végén, itt is óhatatlanul felmerül
az igény a kevésbé kozmetikázott esetekben alkalmazható megoldások
átbeszélésére.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 15 átlag: 5.6 |
|
|
|
|