|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziMiért én?Strausz László
De ce eu? – román, 2015.
Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov.
Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile
(Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films /
Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.
A kilencvenes években az
ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát.
A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik
legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer
tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a
titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos
politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.
Tudor Giurgiu valós
eseményeken alapuló Miért én? című
filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti
ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg.
A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi
és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak,
gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan
döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll
érdekében.
A film magabiztos és
öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos
belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek
között Coppola Magánbeszélgetések-je
is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve
tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak
és feszes ritmusának köszönhetően a Miért
én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való
tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.
Mióta Románia
csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a
mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai
leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az
állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista
bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok
thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség
országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji
vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes
pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de
a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 31 átlag: 6.06 |
|
|
|
|